Az előzetes mandátumbecslések alapján kis többséget szerezhet a brit választáson Theresa May jelenlegi konzervatív kormánya. Ha így szavaznak a választók, akkor - megszabadulva a PC követelmények béklyójától - keményebb lesz a terrorellenes fellépése a brit hatóságoknak. Ez várhatóan többek között a szélsőséges nézeteket valló iszlám közösségek felszámolását, és az ezeket befogadó mecsetek imámjainak a kiutasítását jelentheti majd.

A nagy-britanniai választás eredményét – a Brexittel kapcsolatos témák mellett – a brit elemzők szerint lényegesen nem befolyásolják az elmúlt napok iszlamista terrortámadásai.

Egyes már-már viccesnek is tekinthető elemzések szerint a terrortámadások választásra gyakorolt legfőbb hatása az a praktikus következtetés, miszerint a szavazáson nyugodtan részt vehet majd mindenki, mert Ramadan ideje lévén, eddig mindegyik iszlám szélsőséges a kötelező, napközbeni böjt utánra időzítette a terror támadását.

Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a Konzervatív Párt és a Munkáspárt kampánya is hangsúlyosan szerepeltette az egymástól markánsan eltérő véleményét a támadásokkal összefüggésben.

A brit Munkáspárt a mostani választási győzelme esetére a Brexit visszavonását ígéri, illetve ezzel egy időben a határok megnyitását is a migránsok előtt. Nem véletlenül, hiszen a brit balliberális párt szavazóinak és támogatóinak jelentős részét ma már a bevándorlók adják.

Theresa May a kampány hajrájában már arról beszélt, hogy nem tagadható a migráció és az iszlám szélsőségesek terrortámadásai közötti összefüggés, ahogy az sem, hogy a brit rendvédelmi szervezeteknek az eddigi, jogállami keretek között megmaradó eszközei nem elégségesek a terroristák megfékezéséhez.

Jeremy Corbin munkáspárti vezető szerint viszont nem lehet összefüggésbe hozni a muszlim hívő brit migránsokat és az ő vallási közösségeiket a terrortámadásokkal, mivel azok valójában csak a Nagy-Britannia nem mindig kellő körültekintéssel végrehajtott külföldi – szíriai, líbiai – katonai szerepvállalásaira adott válaszreakciók.

Akármelyik párt nyeri is meg a választást, úgy tűnik, hogy mindenképpen valamilyen új, az eddigieknél határozottan eredményesebb eszközzel kell fellépnie a terrorizmus ellen. A jelenlegi terrorellenes intézkedéseket ugyanis a politikai korrektség , azaz a PC megfelelési kényszer teljességgel hatástalanná tette. 

Az előzetes hírek szerint – ha Theresa May nyeri a választásokat – akkor a terrorellenes intézkedések körét jelentősen bővítheti a következő brit kormány. Ez a gyakorlatban például az azonnali kiutasítás, a brit állampolgárság megvonásának lehetővé tételét is jelentheti. 

Ha Nagy-Britannia kormánya meg akarja szüntetni az iszlám terrorista támadások fenyegetése jelentette kockázatot, akkor ehhez mindenképpen szükséges lesz a dzsihadista "keltetőkként" ismert, szélsőséges iszlám vallási közösségeknek a feloszlatása. Emellett – az ezeknek a közösségeknek otthont adó mecsetekből – ki kell utasítani a szélsőséges tanokat hirdető vallási vezetőket, imámokat.

A 2015 óta drámai módon megnövekedett, európai államokat érő iszlám szélsőséges terrortámadások elkövetőinek a többsége (illetve az azokat a háttérből segítők) kivétel nélkül kapcsolatban voltak olyan helyi mecsetekkel, vagy imacsoportokkal, amelyek az iszlám szunnita ágának a szélsőséges tanokat valló szalafista vagy vahabita irányzatainak valamelyikéhez tartozott. 

A muszlim vallásúak számának a folyamatos és drámai növekedése miatt Nagy-Britannia nem számíthat arra, hogy a lágyabb PC-intézkedések hatására majd magától megoldódik a szélsőséges nézeteket valló iszlám hívők jelentette veszély. 

1991-ben még csak alig egymillió muszlim vallású brit polgár élt Nagy-Britanniában, ez a teljes lakosság 1,9 százaléka volt. Mostanra viszont már Nagy-Britamniában közel négy millió muszlim vallású polgár él.

Több mint a felük az országon kívül született, tehát első generációs bevándorlónak számít.

A muszlim vallásúak Nagy-Britannia leggyorsabban növekvő közössége, amely – a csak rá jellemző legmagasabb születésszám és a folyamatos migrációs utánpótlás révén – egy évtized alatt megduplázta a létszámát.

A brit iszlám hívők nem asszimilálódnak, amit jól mutat az is, hogy a többségük egybefüggő lakónegyedekben él. Ezért is alakult ki mostanra az a helyzet, hogy London bizonyos részén a lakosság csaknem fele muszlim vallású, pedig az ország lakosságának jelenleg csak  6-7 százalékát teszik ki az iszlám hívők (2015-re 15-18 százalékra becsülik a muszlimok arányát).

Az országban egyre több településének muszlim polgármestere van: London, Birmingham, Luton, Blackburn, Sheffield, Oxford, Oldham, Rochdale, Leeds. Emellett több mint 3000 mecset van a szigetországban, számuk napról napra nő. A brit iszlám közösség nyilvántartása szerint a mecsetek mellett 50 sharia tanács és 150 sharia bíróság is muszlim hívőket szolgálja.

Ma már minden brit iskolai menza étlapján szerepel az iszlám előírásainak megfelelő,  halal menü. 

A statisztikai adatok szerint az iszlám hívők családjaiban a nők 78 százaléka hivatalosan nem vállal munkát, mert csak az ezekben a családoknál átlagosan meglevő 6-8 gyermeknek az ellátásával és a háztartás vezetésével foglalkozik.