Donald Trump amerikai elnök teljes mértékben elkötelezett a NATO mellett, ugyanakkor világos üzenetet küldött a tagállamoknak a védelmi kiadásokra vállalt kötelezettségeik teljesítésére — jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, a katonai szövetség brüsszeli csúcstalálkozóját értékelve.

Az amerikai elnök nem okozott meglepetést, amikor a kölcsönös tehermegosztás fontosságára hívta fel a tagországok figyelmét.

Donald Trump az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatai emlékművének avatásakor világosan fogalmazott, amikor kijelentette: minden NATO-tagországnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek. Ez az alapja a közös felelősségvállalásnak és a közös és hathatós védelem megteremtésének — egészítette ki szavait a főtitkár.

Hozzátette, a NATO biztonsági garanciáihoz, a közös védelemhez való amerikai elkötelezettség nem pusztán szavakban, hanem tettekben is megjelenik. Bizonyítéka ennek, hogy alig néhány napja a Trump-kormányzat az európai védelem megerősítése mellett döntött.

A főtitkár arról is tájékoztatott, hogy a NATO és tagállamai csúcstalálkozójuk alkalmával megerősítették a védelmi kiadások méltányos költségterheinek viselésére vonatkozó vállalásaikat. Megállapodtak, hogy a tagállamok tervet készítenek és mutatnak be a vállalások teljesítésére. Ebben átlátható módon szerepelnie kell, hogy a tervezett kiadások megfelelnek az egyeztetett védelmi céloknak.

Stoltenberg szólt arról is, hogy a tagállamok megerősítették a terrorizmus elleni harc melletti elkötelezettségüket. A tagországi vezetők megegyeztek abban is, hogy az észak-atlanti szövetség csatlakozik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz. A katonai szövetség azonban konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem.

A NATO főtitkára emlékeztetett arra, hogy a NATO már sok éve részt vesz a terrorellenes küzdelemben, egyebek között azáltal, hogy katonai műveletet indított Afganisztánban közvetlenül az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokat követően. Azt mondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelem egyik legjobb fegyvere a helyi erők kiképzése, ezért jelenleg 13 ezer NATO-katona tart kiképzést Afganisztánban, és a szövetség hasonló támogatást nyújt az iraki kormányerők számára is.

Kiemelte: a NATO felügyeleti rendszerei eddig is információval segítgették a nemzetközi koalíciót az Iszlám Állam erőinek felszámolását célzó tevékenységében, a jövőben pedig a terroristacsoportok tevékenységét figyelő hírszerzőcsoport is megkezdi működését a brüsszeli központban.

A NATO soha nem mond le a terrorizmus legyőzéséről, a terrorcselekmények elkövetői — akiket ki kell vonni a társadalomból — vesztesei ennek a harcnak — jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Brüsszelben a NATO-tagállamok csúcstalálkozójának kezdetén.

A Manchesterben hétfőn elkövetett "gonosz és barbár" terrortámadásra utalva hangsúlyozta, hogy sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel. A terrorizmust meg kell állítani, vagy az a horror, amelyet Manchester és több más város is megtapasztalt, örökre folytatódni fog — mondta az amerikai elnök.

Trump a terrorizmust az egész emberiséget fenyegető közös veszélynek nevezte, és arra kérte a katonai szövetség tagországainak vezetőit, hogy ezzel összefüggésben helyezzék figyelmük előterébe a bevándorlás kérdését. Több ezer ember tartózkodik a NATO-tagországok határain belül, és több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben "fogalmunk sincs, hogy hol vannak ezek az emberek" — mondta.

Az amerikai elnök beszédében kijelentette: minden NATO-tagországnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek. Igazságtalannak nevezte, hogy javarészt az amerikai állampolgárok fizetik az észak-atlanti szövetség tagországainak a közös védelemhez való pénzügyi hozzájárulását.

Az amerikai elnök határozottan arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat: a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. A 28 ország közül huszonhárom még mindig nem fizet eleget, amit más tagállamoknak kell kifizetniük a közös védelemért — hangoztatta.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta, az emlékmű — amely a New York-i World Trade Center ikertornyai egyike 107. emeletének megmaradt vasbeton darabja — az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatainak állít emléket. Hozzátette, a kollektív védelem olyan egységes alapelv, amely a szövetség tagjai kapcsolatának alapját jelenti és arra kötelezi őket, hogy a szolidaritás szellemében megvédjék egymást.

A főtitkár a NATO új székházának kertjében felavatott másik emlékmű, a berlini fal emlékművének avatásakor aláhúzta, mindkét emlékmű hangsúlyozza a NATO szerepét, egyik a hidegháborús idők végét idézi fel, a másik pedig a terrorizmus elleni küzdelem terén való elkötelezettségét.

Angela Merkel német kancellár az emlékmű felavatásakor elmondta, a fal leomlása a szabadság szimbóluma, az a hidegháború végét jelezte. A kancellár hangsúlyozta, hogy a falak — mint fogalmazott — nem vezetnek eredményre. Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani — jelentette ki Merkel.

Elmondta, a Kelet és a Nyugat szembenállásának megszűnését követően új időszámítás kezdődött, amelyben újabb kihívások elé néz az észak-atlanti szövetség és valamennyi tagállama. Ezek a kihívások arra hívják fel a figyelmet, hogy a katonai szövetségnek nem szabad lazítani az egységet jelentő kötelékén és továbbra is szolidaritást kell mutatnia minden tagállama iránt.

— mondta Merkel.

Jens Stoltenberg a NATO új központjának avatásán elmondta, az épület a katonai szövetség alapértékeit jeleníti meg, a szabadságot és a szolidaritást. Az épületek összekapcsolódó ujjakat formáznak, amely az egységet és együttműködését szimbolizálják, kialakításuk a szövetség alkalmazkodóképességét tükrözi.

A NATO sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a legmodernebb technológiák alkalmazásával készült, 1,1 milliárd euró költségvetésű, több mint 250 ezer négyzetméteres brüsszeli létesítmény a környezettudatosság jegyében épült.

A 72 ezer négyzetméteres üvegablak felületek beengedik a természetes fényt, csökkentik a belső világítás használatának szükségességét, valamint fűtőenergiát takarítanak meg. Az épület lejtős szárnyait úgy tervezték, hogy azok felületei összegyűjtik az esővizet, amely a tisztításhoz és a mosdók öblítéséhez használt víz 90 százalékát biztosítja.

A modern technika használata lehetővé teszi, hogy a NATO jelentősen csökkentse székházának környezeti hatásait — tették hozzá.