„A válaszadók az MTVA csatornákat, az Echo TV-t és a TV2-t egyértelműen, vagy inkább a Fidesz véleményét tükröző hírforrásnak látják (61, 60 és 42 százalék), a 444.hu-t a leginkább a baloldal véleményét megjelenítőnek (34 százalék), míg a hvg.hu, az Index, és a 24.hu számít a szemükben leginkább kiegyensúlyozottnak (58, 54 és 52 százalék).”

Utóbbi tagmondat persze kiemelve, hiszen az Index szereti hátba veregetni magát. 

Megtudhatjuk még a felmérésből, hogy az ATV a megkérdezettek 44 százaléka szerint kiegyensúlyozott, de az RTL Klub sem panaszkodhat, mert ők meg 35 százalék szerint az. Ellenben az M1-Duna Tv kormánymegszállás alatt van (61 százalék), Echo TV (60 százalék), TV2 (42 százalék). Kiderült továbbá, hogy az MSZP szavazói a legnyitottabbak a sajátjuktól eltérő nézőpontú médiumokra.

Vagyis amit – a Publicus szerint – az egyik oldalon az emberek nem vesznek észre, arra a másikon lecsapnak. Balra lassan pislantanak, jobbra a vércse gyorsaságával. 

Ilyen ez. 

A tudományos életben is előfordul, hogy egyesek erre, mások arra élesek, illetőleg tompák. A rendkívül független Publicus Intézet például a honlapján felsorolja a partnereit. Eszerint a 3200 magyar önkormányzat közül egyetlen eggyel, Kazincbarcikával van intézményes kapcsolatuk. Abszolút mellékes körülmény, de MSZP-s polgármester vezeti a települést… Aztán itt az igazán sokszínű magyar sajtó. Publicusék nyilván megvizsgálták a létező összes lehetőséget a Magyar Időktől a Magyar Horgászig, de kapcsolatra csak a legendásan független, a maga szegmensében felülmúlhatatlanul pártatlan újsággal léptek: a Vasárnapi Hírekkel. 

Szóval egyrészt sietve gratuláljunk a Publicusnak a cizellált partnerválasztáshoz, majd játsszuk el az alábbi játékot. Beütjük a keresőbe a „Publicus Intézet felmérés” szókapcsolatot, és lám, mit találunk: csupa-csupa el nem kötelezett címadást és tartalmat a saját kutatásaikról. Idézem is szépen, egymás után: Egészségügy megítélése: jöjjön inkább a vizitdíj, Összeesküvések hálójában, Pártok támogatottsága: a kerítés nem okozott érdemi változást, Pártok támogatottsága: lejtőn a Fidesz? Kvótanépszavazás: a többség szerint felesleges. Nyilván véletlen, hogy sehol egy A Fidesz ma is kétharmadot szerezne vagy Orbán Viktort akarják miniszterelnöknek az emberek típusú üzenet. 

Ebből is kitetszik, hogy a Publicus egyáltalán nem túlzott, amikor az általa megkérdezettek véleményét közvetítette. Azért jó volna tudni a titkos receptet. Hogy miként kell becserkészni az embereket ilyen szépen, ügyesen, milyen módszerekkel bukkannak rá a kormány megveszekedett ellenfeleire, miközben fideszesből időről időre egyet sem lelnek. 

Apróság, de emlékezzünk meg róla: a Publicus ügyvezetője, Pulai András még 2008-ban kormányzati döntéshozatal elemzése, tanulmányírás címszó alatt több mint ötmillió forintot kapott Gyurcsányéktól. Nyilván ez is véletlen. Hajszálpontosan független, akárcsak a felmérései. 

Szerencsére nem kell a saját kútfőnkből merítkezni, idézzük őt, amint méltósággal visszautasítja a vádakat: „(Pulai András) korábban a Demos Magyarország kutatója volt. Az alapítvány 2005-ben jött létre, majd aktív szerepet játszott az MSZP 2006-os újraválasztási kampányában. A Demos a választás után egyre inkább háttérbe szorult és eltűnt a közéletből. Pulai András azt közölte az Origóval, hogy a Demos nem játszott aktív szerepet az MSZP újraválasztásában, és nem folyt bele a pártpolitikába.”

Én nem azt mondom, hogy szégyen kormányzati pénzből gazdálkodni, vagyonosodni, akad ilyesmire a jobboldalon is elég példa. Inkább azzal van a baj, ahogyan a baloldalon beleburkolóznak a függetlenség feliratú ködfelhőbe, és mintha tényleg elhinnék, hogy ők személy szerint, valamint intézeteik, totálisan elfogult sajtótermékeik pártatlanok volnának. 

Megfigyelték már? Jobboldali sajtószereplők a legritkább esetben nevezik függetlennek önmagukat, egyszerűen azért, mert hazudni nem szép dolog. Nem, nem vagyunk függetlenek. És az sem igaz, hogy a jobboldali sajtóban mondjuk, Gyurcsány Ferenc ugyanannyit sallert kap, mint Orbán Viktor. 

Az efféle coming outra viszont a magyar baloldal genetikailag szociálisan, meg mindenféleképpen alkalmatlan. Ehelyett ilyesmit olvasunk, például az indexes Dudás Gergő szerelmi vallomásában (Dühösek vagyunk, de függetlenek): „Az Index nemcsak jó újság – elnézést a szerénytelenségért –,  hanem a mai beszűkült magyar nyilvánosság egyik legfontosabb eleme, a néhány utolsó, műhelymunkára, valódi oknyomozásra, a kormányzat, a hatalom ellenőrzésére, a klasszikus őrkutya szerepre képes szerkesztőség egyike. És egyelőre az is marad.”

Milyen jó lett volna, ha Dudás Gergő csak egy hónapig marad még főszerkesztői székében, hogy a függetlenség szobraként másokért merevedjen, de Istenem, nem sikerült. 

Nos, velük, az el nem kötelezettség apostolaival kellene valamiféle emberi és szakmai konszenzusra jutni, mert állítólag úgy illik. 

Majd megrendelünk a Publicustól egy felmérést, hogy melyik oldalon mutatkozik nagyobb igény a pusziszkodásra, és ha a túloldalon őszintén, feltétel nélkül, teljes odaadással szeretnek bennünket, nem bánom, adok egy cuppanósat valamelyik indexes kiscsajnak. Inkább én, mint a Simicska gyerek. Remélem, ez nem kötődés dolga náluk.