Balog Zoltán a tervezett intézkedések közül kiemelte az anyák rugalmas munkavállalásának, valamint a munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatását. Utóbbira a tervek szerint 6 milliárd forintot szán a kormány, amely adókedvezménnyel is segíti a munkahelyi bölcsődéket működtető vállalkozásokat – tette hozzá.

Az intézkedésekkel szeretnék elérni, hogy a családok tovább erősödjenek, és növekedjenek a szülők munkaerő-piaci esélyei is – mondta.

A részmunkaidőben dolgozó anyák aránya Németországban 46 százalék, Magyarországon mindössze 7 százalék. Ezek a számok mutatják, hogy milyen feladatok szükségesek a családok helyzetének további javításához – emelte ki.

A kormány családok iránti elköteleződését bizonyítja, hogy GDP-arányosan mennyit fordít a költségvetésből családtámogatásokra. Magyarország az OECD-országoknál megállapított 2,5 százalékos átlag csaknem kétszeresét, 4,7 százalékot fordít ilyen célra, ami az EU-ban a legmagasabb. Az Eurostat adatai szerint pedig Magyarország a 4. helyen áll azon országok között, ahol a gazdasági növekedéssel együtt a születésszám is emelkedik. Ezeknek az eredményeknek a fenntartásához szükségesek az újabb intézkedések a családpolitikában – fejtette ki.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az eseményen úgy fogalmazott, a Német Gazdasági Klubnak meghatározó szerepe volt abban, hogy Magyarországnak nemcsak kulturális és politikai, hanem gazdasági értelemben is Németország a legfontosabb partnere. A magyar külkereskedelem 30 százaléka Németországba irányul, és Magyarországon Németország a legnagyobb beruházó – hangsúlyozta.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke köszöntőjében arról beszélt: Kelet és Nyugat új harmóniája születhet meg az elkövetkező időkben. Az európai egyesült államok álmának véget érte után másik, három-, négy-, ötsebességes Európára van szükség, minden e felé halad – vélekedett. Ebben új lehetőség nyílik Magyarországnak, hogy Európa és Ázsia között itt épüljenek hidak – mondta.

Arne Gobert, a DWC elnöke emlékeztetett arra: idén ünnepelik a szervezet fennállásának 25. évfordulóját, ahogy a német-magyar baráti szerződés is 25 éves. A klub tevékenységének középpontjában 25 éve a német-magyar együttműködés áll, a gazdasági-politikai-kulturális kapcsolatok előmozdításával – írta az MTI.

A Német Gazdasági Klubot Magyarországon tevékenykedő német felsővezetők alapították, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsenek a rendszeres, informális szakmai találkozókhoz, politikai, gazdasági kapcsolatok előmozdításához – idézte fel. A budapesti után Győrben és Kecskeméten, majd Pécsett alapítottak szekciókat. A klub fontos feladatának tartja, hogy Magyarország vonzó befektetési célponttá váljon, különösen a német gazdasági döntéshozók, befektetők szemében.

Bernhard Vogel, a Konrad Adenauer Alapítvány tiszteletbeli elnöke, volt német tartományi miniszterelnök elmondta, a klub, amelyet 30 üzletember alapított, ma már csaknem 300 tagot számlál, és 25 éves tevékenységével jelentősen hozzájárult a külkereskedelmi kapcsolatok megerősödéséhez. Az EU kritikus helyzetben van, Európát össze kell tartani – szólított fel.

A DWC Német-Magyar Barátság díját 2015-ben alapították, az elismerést évente egy német és egy magyar díjazottnak ítélik oda a két ország közötti kapcsolatok erősítéséért, és idén még egy kitüntetettnek, a klub 25. évfordulója alkalmából. Balog Zoltán mellett az elismerést Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kapta.

Balog Zoltán 2013-ban már megkapta a második legrangosabb német állami kitüntetést, a Nagy érdemkeresztet csillaggal és vállszalaggal, melyet Joachim Gauck akkori államfő adományozott neki a német-magyar kapcsolatok ápolásáért, valamint a kisebbségek és emberi jogok védelme terén végzett tevékenysége elismeréseként. Balog Zoltán 2016-ban Németországban átadott egyik legrangosabb emberi jogi elismerést, a nemzetközi Rainer Hildebrandt-emlékérmet is megkapta.