Ironikusan azt is mondhatnánk, hogy Soprontól Sanghajig vezet az új selyemút. Közben meg a valóság is valami hasonló. Az elmúlt évek slágertémája a kínai diplomáciában az "út és övezet" stratégia, az Új Selyemút megvalósítása volt. Miért érdekes ez nekünk? Mert egyre valószínűbb, hogy mi leszünk a Kínát Közép-Ázsián át Európával összekötő gazdasági övezet egyik fontos hídfőállása.

Még 2015-ben erről szólt a fáma, mára már valósággá vált. Hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap jelezte: országa 124 milliárd dollárral (mintegy 35 ezer milliárd forinttal) támogatná a békére, a nyitottságra és a szabadkereskedelemre épülő Új Selyemút létrehozását.

Kína évek óta népszerűsíti az Övezet és Út nevű 2013-as kezdeményezését, amely az Ázsia, Afrika és Európa összekötését célzó dollármilliárdos projektekkel szerinte a globális fejlődés motorja lehetne. A kétnapos Egy övezet, egy út nemzetközi fórum a legfontosabb diplomáciai esemény idén Kínában, amely lehetőséget nyújt Hszinek, hogy megerősítse országa globális vezető szerepét a visszavonulót fújó és szabadkereskedelmi egyezményeket felmondó Egyesült Államokkal szemben.

– mondta a csúcstalálkozó megnyitóján a kínai elnök, hozzátéve: "A kereskedelem a gazdasági fejlődés fontos motorja".

A kínai elnök jelentős összegeket irányzott elő az Új Selyemút finanszírozására. Hszi további 100 milliárd jüant (4100 milliárd forintot) fektetne a már létező Selyemút Alapba, 380 milliárd jüant (több mint 15.500 milliárd forintot) szánna kölcsönökre és 60 milliárd jüannal (2460 milliárd forinttal) támogatná a fejlődő országokat és a nemzetközi intézményeket az Új Selyemút országaiban. A kínai vezető egyúttal 300 milliárd jüan (12.300 milliárd forint) erejéig bátorítaná a pénzintézeteket tengerentúli jüan alapjaik kiterjesztésére.

Nyugati diplomaták aggodalmukat fejezték ki a csúcstalálkozót és a terveket illetően, mert úgy vélik, hogy Kína ezek segítségével próbálja meg kiterjeszteni globális befolyását. Peking ugyanakkor visszautasította a vádakat, és azt mondta: a mindenki számára hasznot hajtó, kizárólag a jólét elősegítését célzó kezdeményezés nyitva áll azok előtt az országok előtt is, amelyek nem a selyemúton fekszenek.

Hogy érezzük a vállalkozás dimenzióit: a gazdasági övezetbe tartozó országok összlakossága nagyjából 4,4 milliárd ember, a világ össznépességének 63 százaléka. Összesített GDP-jük 2,1 billió dollár körüli, amely 29 százalékát teszi ki a világ gazdaságának.

Az infrastruktúrafejlesztés egyik sarokpontja a kínai vasútipar lehet. Van némi tapasztalatuk ezen a téren, az elmúlt hét évben több, mint 10 000 kilométer nagy sebességű vonalat építettek belföldön és a tengerentúlon. Ami ebből minket érint: a Belgrád-Budapest-vasútvonal, ahol hamarosan 160 km/órával száguldhatnak majd a vonatok roskadásig pakolva nyugatra tartó kínai áruval.