Szaúd-Arábia a terrorizmust támogatja és arra törekszik, hogy a régióban minél nagyobb konfliktust keltsen - reagált az iráni külügyminiszter a szaúdi herceg kijelentéseire, miszerint Irán az ellenőrzése alá akarja vonni a muszlim világot.

Mohammad bin Szalmán Szaúd-Arábia védelmi minisztere, aki második az örökösödési sorban az MBC televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy nem fognak párbeszédet folytatni Iránnal, mert a síita ország a muszlim világ kontrolljára törekszik és a szélsőséges ideológiák rabja.

Bahram Qasemi Irán külügyminisztere szerint a herceg megjegyzései jól mutatják, hogy a szaúdi hatóságok nem értik a regionális kérdéseket, céljuk pedig az, hogy konfliktusokkal teli destruktív politikát folytassanak.

- hangoztatta Qasemi a Reuters szerint.

– folytatta.

A két ország közötti konfliktus tavaly hágott a tetőfokára. Szaúd-Arábiában kivégeztek egy helyi síita papot, Nimr al-Nimr sejket, erre válaszul Iránban a tüntetők kifosztották és felgyújtották a szaúdi nagykövetséget, az iráni hatóságok pedig nem avatkoztak közbe. A két ország megszakította egymással a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat. A szaúdiak más Öböl menti országokkal együtt visszahívták a nagyköveteiket. Az iráni nagykövetség bombázása a jemeni fővárosban, amivel Teherán Rijádot vádolja, tovább élezte a feszültséget.

Szaúd-Arábia ráadásul azzal vádolja Iránt, hogy terrorsejteket küldött a királyságba. Irán pedig arra figyelmeztette Szaúd-Arábiát, hogy isteni bosszú fogja sújtani az országot a síita pap kivégzése, Jemen bombázása és a bahreini kormány támogatása miatt.

Februárban, amikor az iráni elnök Hasszan Róháni Kuvaitba látogatott úgy fogalmazott, hogy Teherán az Öböl-menti országokkal való kapcsolatai helyreállításán és fejlesztésén dolgozik.

Iránban május 19-én tartanak választásokat. Róháni 2013-as megválasztása után javulni kezdett Teherán viszonya a Nyugattal, s 2015-ben, több mint tíz év után Iránnak vitatott atomprogramjáról is sikerült megállapodnia a nemzetközi közösséggel. Habár az országban nem készülnek nyugati típusú közvélemény-kutatások, a szakértők szerint Róháninak jó esélye van az újraválasztásra. A nyugati országok számára azért fontos az iráni elnökválasztás, mert fontos kérdés lesz a jövőben, hogy az új elnök hogyan viszonyul majd a nukleáris megállapodáshoz.