A nemzeti konzultáció azért szükséges, mert Brüsszel csak egymillió ember szavát érti meg
2017.05.03. 21:48
Brüsszel csak egymillió ember szavát érti meg, kormányokét nem – erről Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Medgyesegyházán beszélt.
Azért kérjük ki az emberek véleményét, mert bizonyos kérdésekben Magyarországnak komoly konfliktusai vannak az Európai Bizottsággal. Brüsszel pedig csak abból ért, ha egymillió ember emeli fel a szavát"
– mondta el a nemzeti konzultáció témájában tartott országjáró körútjának egyik Békés megyei állomásán a Fidesz politikusa.
Kósa Lajos beszélt arról is, hogy Magyarország nincs egyedül a Brüsszel elleni küzdelmében, mert különböző kérdésekben, különböző szövetségesekre számíthat Magyarország.
A rezsi- és az adópolitikát illetően a visegrádi országok, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, az Európai Ügyészség esetében a svédek támogatják a magyar álláspontot"
– mondta a frakcióvezető, aki a rezsicsökkentés fontosságát külön kiemelte:
Korábban Magyarországon fizették vásárlóerő-paritáson mérve a legmagasabb rezsit, jelenleg itt a legalacsonyabb. Brüsszelt ebben a formában a magyar rezsicsökkentés nem érdekli. Viszont a problémát az jelenti az ügyben, hogy az Európai Bizottság egyre több hatáskört venne el a nemzeti kormányoktól."
Kósa Lajos szerint egy magyar fogyasztónak nem lenne érdekérvényesítő ereje egy német-francia termelő óriásvállalat lobbierejével szemben. A frakció vezetője hangsúlyozta, hogy ugyanez a logika igaz az adócsökkentésre vonatkozó utolsó nemzeti konzultációs kérdésre is.
A Fidesz frakciójának vezetője emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben Magyarország és Görögország azonos helyzetben volt.
A görögök az uniós iránymutatást követték, és most teljes kilátástalanságban vannak. Magyarország pedig kilábalt a válságból"
– húzta alá a politikus, hozzátéve, hogy a közös adópolitika Magyarország számára adóemelést jelentene. Az adóemelés pedig a magyar versenyképesség legfontosabb eszközét venné el, és "keresztbe vágná" a gazdasági fejlődést.
Kósa Lajos a kötelező betelepítési kvótáról szólva hangsúlyozta: Magyarország betartja a schengeni, a dublini és az ENSZ menekültügyi egyezményeit.
A nemzeti és a hazai jog alapján mondjuk azt, hogy szeretnénk eldönteni, kit engedünk be. Ráadásul egy-két ország kivételével nem is hajtja végre senki a kvótát. De míg mi kimondtuk ennek az életszerűtlenségét, a többiek csak sumákoltak"
– fogalmazott Kósa Lajos.
A külföldről támogatott civil szervezetekről a frakcióvezető elmondta, hogy nem azt akarja a magyar kormány megtiltani, hogy tovább működjenek, hanem csak annak a nyilvánosságra hozatalára kéri őket, kik is finanszírozzák őket.
Kósa Lajos arról is szót ejtett, hogy Brüsszel részéről jelenleg a vállalatokkal kötött stratégiai partnerségek, a munkahelyteremtő intézkedések is össztűz alatt vannak, a diákmunkarendszer esetében pedig azt látni, hogy készülődik már egy újabb kötelezettségszegési eljárás.
Az erre vonatkozó kérdéssel tehát azt szeretné felmérni a kormányzat, hogy a magyar állam használja-e tovább ezeket az intézkedéseket, vagy se – tette hozzá Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.