A NATO főtitkárának az Európai Parlament (EP) bizottságai előtt tett bejelentése szerint a NATO a május 25-re tervezett brüsszeli csúcstalálkozóra azt várja el a katonai szövetség tagállamaitól, hogy erősítsék meg NATO felé tett vállalásaikat.  A tagállamoknak ez alapján be kell majd számolniuk arról is, hogy országuk miként tesz eleget a GDP két százalékának az elérésére vonatkozó katonai kiadási kötelezettségnek 2024-ig.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi, valamint biztonsági és védelmi bizottságai előtt tartott beszédében elmondta, hogy a május 25-re tervezett brüsszeli NATO-csúcstalálkozó rövid, de kiemelten fontos találkozó lesz.

Nemcsak azért, mert első ízben vesz részt rajta az Egyesült Államok és Franciaország új elnöke, hanem azért is, mert erős üzenetet hordoz a transzatlanti együttműködésről, az egységről és a megoldásokról.

A találkozó jelentősége abban áll, hogy a tagországok megerősítik a méltányos költségterhek viselésére vonatkozó vállalásaikat és a terrorizmus elleni harc melletti elkötelezettségüket.

A főtitkár hangsúlyozta, az Európai Unió és a NATO katonai képességeinek összehangolásával megvan az a kapacitás, amely hatékony fellépést képes biztosítani a terrorista csoportok felszámolásához. Hozzátette: a NATO kész választ adni a terrorizmus kérdésére, amely elsősorban a katonai jelenlét növelését és a beavatkozás lehetőségét jelenti.

Kiemelt fontosságú az európai védelem megteremtése, amelynek megléte erős NATO-hoz vezet, ez pedig Európa mellett az Egyesült Államok érdeke is – mondta el Stoltenberg, aki ugyanakkor aláhúzta, hogy az Európai Unió azon tagállamai, amelyek a NATO-nak is tagjai, megerősítették együttműködésüket a katonai szövetséggel azáltal, hogy védelmi kiadásaik növelése mellett döntöttek.

A katonai szövetség jó úton halad, hogy a két évvel ezelőtt meghatározott kétszázalékos védelmi kiadásokra vonatkozó vállalások 2024-ig teljesíthetőek legyenek.

Kiemelte, nemcsak több pénzt kell költeni a védelemre, hanem hatékonyan kell elkölteni azokat a forrásokat, amelyhez az európai és NATO-erőforrások összehangolására van szükség. Együttműködés egyebek mellett a gyorsaságban, a hatékonyságban, az információgyűjtésben, a jelenlét és a gyakorlatok számának növelésében rejlik – tette hozzá.

Törökországgal kapcsolatban úgy vélekedett, Ankara stratégiai partner a közel-keleti régió stabilitása szempontjából, fontos szövetséges az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen vívott küzdelemben, továbbá kulcsfontosságú partner a migráció kezelése terén is.

Kijelentette, az ország területén múlt évben elkövetett terrortámadások és a sikertelen puccskísérletet követően segíteni kell Törökország stabilizálását és meg kell teremteni a polgárok biztonságát. A főtitkár hangsúlyozta, mivel a Krím bekebelezését követően Oroszország tovább növelte jelenlétét a Fekete-tengeri térségben, az Ankarával ápolt jó viszony fenntartása elengedhetetlen úgy a katonai szövetség, mint az Európai Unió számára.

A sikertelen puccskísérletet követően bevezetett intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a NATO-nak szilárd alapértékei vannak, amelyek betartását Törökország esetében is megköveteli a szövetség.

Oroszország vonatkozásában elmondta, a katonai szövetség a párbeszédre és a konfliktus megelőzésére törekszik a Moszkvával ápolt kapcsolatokban. Kiemelte, nincs ellentmondás az erős védelem kiépítése és a párbeszéd fokozása között. A NATO stabilitása adja az alapot ahhoz, hogy sikeres párbeszédet lehessen folytatni Moszkvával – tette hozzá.

Stoltenberg elmondta azt is, hogy egyre gyakoribb és egyre veszélyesebb kiber- és hibrid fenyegetettségnek vannak kitéve mind a NATO-tagországok, mind a szövetség központi rendszerei.

A főtitkár aláhúzta, a szövetség semmilyen kibertámadásban nem vesz részt, csak a védekezést erősíti, mivel a tengeri, a szárazföldi és a légi fenyegetettség mellett a kibertámadás jelent egyre nagyobb veszélyt a biztonság szempontjából. Ezért a NATO megemelte kiberbiztonsági kiadásait – tette hozzá.