Szijjártó szerint majd eldõl, hogy van-e esély a Soros-egyetem kapcsán a megállapodásra
Sümeghi Lóránt
2017.05.03. 11:28
Az amerikai tárgyaló kinevezésénél dõlhet el, van-e nyitottság és jó szándék a megegyezésre, mivel az államközi, kormányközi megállapodáshoz olyan tárgyalófél kell, aki rendelkezik a megfelelõ mandátummal a megállapodás megkötéséhez az adott ország kormánya részérõl - mondta a külgazdasági és külügyminiszter rögtönzött sajtótájékoztatón a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csúcstalálkozója elõtt szerdán, Budapesten.
Szijjártó Péter hozzátette, nem lát olyan okot, amely miatt egy ilyen megállapodás ne jöhetne létre. Ha a maláj, a thai és a kínai kormány meg tudja kötni a magyar kormánnyal a megállapodást a Magyarországon működő egyetemeik működésére, akkor
a kiváló amerikai egyetemek esetében sem hiszi, hogy ne kötné meg az amerikai kormány a vonatkozó megállapodásokat.
Elmondta, az Egyesült Államok esetében három egyetem működik Magyarországon, amelyek a külügyminiszter szerint elég komoly intézmények ahhoz, hogy államközi, kormányközi megállapodás rendezze a működési feltételeiket. Kitért arra is, hogy a tárgyalásokra kijelölt helyettes államtitkár mind a négy, unión kívüli ország nagykövetségével egyeztetett, amelyekhez kötődően egyetem működik Magyarországon.
Az eddigi tárgyalások során sem a thai, sem pedig a maláj és a kínai nagykövetség sem látott semmilyen nehézséget a feltételek teljesítésében.
Macedónia kapcsán kifejtette: a legutóbbi választásokat is megnyerő patrióta párt győzelme esetén az ellenzék nem volt hajlandó részt venni a munkában, és külső hatalmak akarták megmondani ki, hogyan kormányozzon. Arra kényszerítettek egy stabil kormánykoalíciót, hogy egy tönkrevert ellenzéki párt néhány politikusát kulcspozícióba, például a belügyminiszteri posztra helyezzék – mondta.
A miniszter szerint most látni a végeredményt, a stabilból egy zűrzavaros ország lett.
Látni, mely szervezetek avatkoztak be egyértelműen az ellenzéki oldalon, a Soros Györgyhöz köthető intézetek, szervezetek nagyon aktívak voltak Macedóniában az elmúlt időszakban – tette hozzá. Úgy vélte, Macedóniának elrettentő példának kell lennie a külső beavatkozás káros hatására. Magyarországnak az az érdeke, hogy Nyugat-Balkánon stabilitás és béke legyen, mivel ha újabb migrációs hullám indulna Törökország felől, akkor Macedónia nem tudná azt feltartóztatni – emelte ki a miniszter.
Az Oroszországgal ápolt kapcsolatunkkal összefüggésben Szijjártó elmondta: Magyarország pragmatikus, észszerű együttműködést folytat Oroszországgal, amelynek oka, hogy a földgázimport 85 százaléka származik onnan. Hozzátette,
politikai botránykeltésre jók azok a szólamok, hogy szoros az együttműködés a két ország között.
Milyen gázzal működne ma a magyar ipar, mivel fűtenének a lakásokban, ha 2015 végén lejárt volna a gázvásárlási megállapodás – tette föl a kérdést. A tárcavezető szerint a nyugat-európai országok lényegesen szorosabb kapcsolatot tartanak fenn Oroszországgal, például a tavalyi szentpétervári gazdasági fórumon szavai szerint többen beszéltek németül, mint oroszul. Mint mondta,
érdekes módon, a kritikák, amelyek Magyarországot érték Vlagyimir Putyin látogatása idején, elhalkultak, amikor kedden a német kancellár látogatott Moszkvába, vagy más uniós vezetők látogatnak Oroszországba."
Az Északi Áramlat gázvezetéket a Gazprommal nem Magyarország építi, hanem német, francia, olasz, talán osztrák vállalatok - mondta. Ezek a kritikák ilyenkor nem jönnek elő - tette hozzá.
A miniszter szerint komoly intézkedések kellenek ahhoz, hogy az Európai Unió újra a legversenyképesebb gazdasági és politikai integráció legyen a világon.
A Momentum Mozgalom tüntetésére reagálva úgy fogalmazott, megnyugtatja őket, Magyarország helye Európában, az Európai Unióban van, és NATO-tag is, de senki nem vitatja, hogy pragmatikus, kiegyensúlyozott, higgadt együttműködést fenn kell tartani Oroszországgal, ennél többről pedig nincsen szó.
Szijjártó Péter, korábbi lengyelországi nyilatkozatára utalva leszögezte: jelenleg Oroszország nem jelent közvetlen biztonsági fenyegetést Magyarországra. Úgy vélte, Moszkvának semmilyen érdeke nem fűződhet ahhoz, hogy agressziót kövessen el egy NATO-tagország ellen, ugyanakkor elfogadja, hogy a lengyelek és a balti államok erről másképp gondolkoznak. Emmanuel Macron francia elnökjelölt kijelentésére, amikor Marine Le Pent Vlagyimir Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlította, azt mondta,
méltatlan, és tisztességtelen, hogy egy belpolitikai kampányban más ország vezetőjéről hazugságokat terjesztenek."
Magyarországon demokrácia van, és a jelenlegi magyar miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy megbukott a diktatúra – jelentette ki.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
