Irán legfőbb vallási és politikai vezetője  Ali Hamenei az elnöki posztra újra pályázó Haszan Róháni iráni elnököt bírálta. 

Róháni 2013-as megválasztása után javulni kezdett Teherán viszonya a Nyugattal, s 2015-ben, több mint tíz év után Iránnak vitatott atomprogramjáról is sikerült megállapodnia a nemzetközi közösséggel. Róháni a napokban azt mondta: az ő közeledési politikája miatt „halványult el a háború Iránra vetődő árnyéka”.

Róhánit azzal támadják keményvonalas kihívói, hogy az atomalku szerintük egyelőre nem hozott kézzelfogható eredményt. Az elnök arra figyelmeztette az irániakat, hogy ha őt konzervatívabb elnök váltja az ország élén, akkor Irán a tekintélyelvű irányítás irányába sodródhat - adta hírül az MTI.

Róháni mellett további öt jelöltre lehet majd voksolni a választáson. A kihívók között van Ebráhím Rajszi a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah bizalmi embere és lehetséges utóda. Rajszi évtizedeken át dolgozott ügyészként az iráni igazságszolgáltatásban. A konzervatív hitszónok célja, hogy felélessze az iszlám forradalom értékeit. Jelenleg egy több milliárd dollárral gazdálkodó vallási alapítványt irányít. Támogatottságát növelheti, hogy a szegények jótevőjének állítja be magát - írja az Euronews.

A jelöltek között van továbbá  Mohamad Báker Kálibáf is. Õ jelenleg Teherán polgármestere. A várost már 12 éve irányítja, előtte pedig a Forradalmi Gárda dandártábornoka volt. Õt a pragmatikus konzervatívok közé sorolják. Róhánival legfőképp a gazdasági kérdésekben nem ért egyet. Eddig kétszer volt elnökjelölt, de legyőzték.

A reformpártiak nagy reménysége Esak Dzsahangiri alelnök. A szakértők arra számítanak, hogy ő majd visszalép a jelöltségtől, mert nem akarja megosztani a mérsékelt szavazók voksait. Ezzel a lépéssel Róháni esélyei nagyon nőnének.

Irán május 19-én választja meg az új elnököt. Habár az országban nem készülnek nyugati típusú közvélemény kutatások, a szakértők szerint Róháninak jó esélye van az újraválasztásra. A jelenlegi iráni elnök 2013-as kampányában azt ígérte, hogy véget vet Irán nemzetközi elszigeteltségének, valamint nyitottabb, szabadabb társadalmat hirdetett. A 2017-es hivatalos kampány még csak most kezdődött el. Az irániak többsége csalódott vagy kiábrándult a politikából, de a szakértők magas részvételi arányra számítanak az elnökválasztáson.

A nyugati országok számára azért fontos az iráni elnökválasztás, mert fontos kérdés lesz a jövőben, hogy az új elnök hogyan viszonyul majd a nukleáris megállapodáshoz.