Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Felsorakoztak a legnagyobb hazai innovátorok - Századvég Gazdaságkutató konferencia

888.hu

2017.04.27. 22:18

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által rendezett konferenciasorozat harmadik állomásán jártunk, ahol a középpontban a magyarországi nagyvállalatok K+F, azaz kutatási és fejlesztési tevékenysége állt.

K+F, azaz kutatás és fejlesztés. Ez egy kulcsfontosságú terület a gazdaság számára. A Gazdaságkutató konferenciáján a legrangosabb magyarországi cégek vezetői tartottak előadást a cégük kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységéről.

A Századvég Gazdaságkutató által csütörtökön megrendezett konferencia a Nagyvállalati K+F és innovállalat inkubáció konferencia címet viseli. A rendezvénysorozat legújabb állomásán ismét a rangos előadók és a Századvég Gazdaságkutató szakmai kutatásai játszották a főszerepet.

Pachner Róbert a Századvég Gazdaságkutató operatív igazgatója nyitotta meg a konferenciát, rövid beszédével. Ezután Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője kezdte meg előadását.

Pálinkás József: 2016-ban ugrásszerűen megnőtt a kutatási és innovációs alapból kifizetett támogatások összege

Pálinkás József elmondta, hogy a hazai GDP 1,4 százaléka jut kutatás-fejlesztésre. Ez az összeg egyébként a közeljövőben a GDP 2 százalékára is felkúszhat. 2014-2020 között mintegy 700 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) vezetője kiemelte, hogy a fejlesztési politikát az ország lehetőségeinek figyelembevételével kell megalkotni. Magyarország nem áll jól a közvetlen uniós támogatások lehívásában, mivel a kis magyar vállalatoknak nem könnyű elvinni a támogatást a nagyok elől, de a hazai állami intézmények megpróbálják segíteni őket.

Pálinkás szerint a hosszú távú, dinamikus fejlődést csak valamilyen újdonsággal lehet elérni a nemzetközi piacon, de ennek versenyképesnek is kell lennie. Kiemelte, hogy főleg ötletek kellenek, pénz van elég.

Csak egy éles verseny után választják ki a támogatandó projekteket. A nagyvállalatok jelentős mértékben részesültek az innovációs forrásokból, az élen a Richter Gedeon áll.

Audi Hungária: fokozott tempójú bővülés

Schubert Olívia, az Audi Hungária oktatási és tudományos kooperációért felelős elnöke elmondta, hogy mára a győri üzemük nemcsak összeszerelési munkálatokat végez, hanem egyre több kutatási és fejlesztési feladatot is el tudnak látni.

Emellett a gyár bővítése is folyamatban van: megduplázzák a kapacitásukat, és itt épülhetnek majd meg az új Q szériás modellek is.

A cégnek számos nehézséggel kell szembenéznie: a mind nagyobb méreteket öltő urbanizáció miatt át kell gondolniuk, hogy milyen autókra lesz szükség a jövőben, hiszen a városok egyre zsúfoltabbak, és az egyén számára szűkül az élettér. Emellett a globalizáció, a digitalizáció, a fenntarthatóság és a munkatársak hatékony utánpótlása is fontos szempontok.

A kihívások leküzdésére hozta létre az Audi a 2025 stratégiát, amiben kiemelt helyet kap az elektromobilitás fejlesztése és a digitalizáció kiterjesztése. A cég emellett több felsőoktatási intézménnyel is együttműködik.

A legfontosabbak a Széchenyi István Egyemmel, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Miskolci és az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodások.

A megállapodás szerint a diákok fontos tudáshoz juthatnak hozzá például a járműmérnöki és számos egyéb területen – például még az elektrokémia területén is.

A felsőoktatási intézményekkel való együttműködés kiemelt területe a kutatás és a fejlesztés, valamint a megfelelő szakemberképzés is.

MOL: a regionális magyar multi

A MOL-t Dr. Bacsa György stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgató képviselte. A cég a várható folyamatokat és trendeket elemezve készítette el stratégiáját 2030-ig.

Bacsa kiemelte, hogy a Mol egy sikertörténet, amelyet leginkább a hatékonyság javításával értek el.

Előadásában az emberiség várható életkörülményeit igyekezett felvázolni. A legérdekesebb adatok: 2030-ra az emberiség 60 százaléka városokban fog lakni és várhatóan körülbelül 500 milliárd eszköz fog csatlakozni az internetre. A Föld energiaszükséglete 45 százalékkal fog nőni, amelyet már nem lehet kielégíteni a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó energiából, sőt, az ilyen anyagok használata az energia előállítására vissza fog szorulni – legalábbis Európában biztosan. Egyre több elektromos autó fut majd az utakon. Az igazgató azt a trendet is kiemelte, hogy az utóbbi évtizedben a napelemek előállításának költsége 90 százalékkal csökkent.

Éppen ezek miatt a trendek miatt a MOL is átalakulóban van. Jelenleg a cégnél a "nem üzemanyag-termelési tevékenység", az összes tevékenység 30 százalékát teszi ki. Ezt a cég 2030-ra 50 százalékra szeretné emelni. Ehhez egy 4,5 milliárd dollárból megvalósuló beruházást tervez a műanyag- és vegyipar területén.

A GE és a csillogó szemű tanulók

A GE Power és a Szent István Egyetem együttműködése 15 éves múltra tekint vissza. Az együttműködés részleteiről Dr. Szabó István, az egyetem rektorhelyettese és Lencsés Gergő, a GE ügyvezető igazgatója beszélt.

A rektorhelyettes jó véleménnyel volt az együttműködésről, de a konferencián részt vevő cégvezetőknek erős üzenetet küldött, mondván

jelentős és kiaknázatlan a magyar felsőoktatás innovációs kapacitása."

Lencsés Gergő,a GE vezetője inkább a történetmesélést választotta előadás helyett arra, hogy érzékeltesse, hogy mik az együttműködés tanulságai. Ezt talán három pontban lehetne összefoglalni:

  • a diákoknak fontos, hogy tovább fejlesszék tudásukat, akár autodidakta módon is;
  • csillogó szemű diákokat keresnek, akik lelkesek (úgy is fogalmazott, hogy egy "gázturbina is lehet szexi")
  • nem feltétlenül a legjobb tanulókból lesznek a legjobb szakemberek.
Richter, a leginnovatívabb magyar vállalat

Dr. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója mutatta be a Richtert, amelyet talán mindnyájan ismerünk.

Érdekesség, hogy a cég 11 000 dolgozója közül 1000 fő csakis a kutatással és a fejlesztéssel foglalkoznak. A Richter a leginnovatívabb magyar cég, ők költenek hazánkban a legtöbbet erre a területre: 2015-ben 112 millió eurót.

A kutatási igazgató szerint az elköltött összeg nagysága iparági sajátosság, azaz a gyógyszerek kifejlesztése drága és borzasztóan időigényes. A hagyományos gyógyszerek esetén 15 éves időtartamról és több száz, de akár több ezer millió eurós költség is felmerülhet. Ebben természetesen benne vannak a sikertelen projektek is.

Egyik legnagyobb sikerük, hogy a cariprazine forgalomba hozatalát az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala 2015 szeptemberében engedélyezte és jelenleg VRAYLAR néven forgalmazzák az Egyesült Államokban. A gyógyszer bipoláris betegséghez társuló akut mániás vagy kevert epizódok és skizofrénia kezelésére szolgál felnőtt betegeknél.

Ez egy Magyarországon fejlesztett és gyártott gyógyszer, ilyen még nem került forgalomban az USA-ban. Emellett komoly nemzetközi figyelmet válthat ki az úgynevezett Terrosa Pen, amelynek főleg a nőket érintő csontritkulás kezelésében lehet szerepe, amint piacra kerül.

Greiner szerint a Richter titka, hogy magas színvonalú a felsőoktatásbeli és az akadémiai kutatás színvonala. Számos más tényező mellett külön kiemelte a "kudarcokon átsegítő kutatói elkötelezettséget".

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére