Öt módszer arra, hogy eljuttassuk üzenetünket Orbán Viktorhoz – ez a címe annak a cikknek, amelyben a liberális Politico két szerzője arról ötletel, hogy hogyan kellene megbüntetni Magyarországot.

A magyar miniszterelnök már régóta szálka Európa szemében, és Brüsszel türelme egyre fogy – írják cikkükben Jacopo Barigazzi és Quentin Aries. A múlt héten a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg Magyarországot.

A liberális szerzőpáros több olyan ügyet is felemlegetett, amely kapcsán előkerült az a bizonyos csatabárd: a felsőoktatási törvény módosítása, a kvótarendszerben való részvétel megtagadása, a nem kormányzati szervezetek (NGO) átláthatóságának biztosítására hivatott törvényjavaslat, valamint az új nemzeti konzultáció került a célkeresztbe.

A szerzők kiemelik, hogy eddig Brüsszel képtelen volt felvenni a kesztyűt Orbánnal szemben. Múlt hét közepén Frans Timmermans óvatos kritikát eresztett meg, mondván, egy esetleges újabb kötelezettségszegési eljárást alapos jogi megfontolásnak megelőznie. Timmermans szerint eddig főleg technikai jellegű lépéseket tettek, ám a fentebb felsorolt ügyekben az uniós alapszerződés 2. pontja van veszélyben.

A szerzőpáros szerint az igazság pillanata április 29-én érkezik el, amikor is Orbán részt vesz az Európai Néppárt találkozóján, ahol ott lesz Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Angela Merkel német kancellár is. A Politico felsorol öt módot, amivel Brüsszel megleckéztetheti Magyarországot és Orbánt.

A Politico szerint Orbán legerősebb köteléke Brüsszellel maga a Fidesz, amely tagja az Európai Néppártnak. A Fidesz kirúgása csak akkor érhető el, ha ezt a Néppárt elnöke, Joseph Daul kezdeményezi az Európai Parlamentben, vagy hét EP-képviselő, összesen öt országból. Ez a lehetőség nem túl valószínű, hiszen ez nem áll a Néppárt érdekében. Jelenleg ugyanis 216 képviselővel övék a legnagyobb frakció. A Fidesz 12 képviselőjének elvesztésével csupán minimálisan lenne nagyobb a frakciójuk a rivális szocialistákkal és szocdemekkel szemben. Emellett a lap szerint a Fidesz EP-képviselői lojálisak és keményen dolgoznak.

Ebben az esetben főként a kormány kvóták miatti ellenérzésébe lenne érdemes belekötnie Brüsszelnek – írja Jacopo Barigazzi és Quentin Aries. Ha ebben a témában elkezd keménykedi a Bizottság, akkor a lengyelek ellen is fel kell vennie a kesztyűt. Sőt, a szlovákok is hasonlóan keményvonalas álláspontot képviselnek. Mindez azonban akadályozná a Bizottság azon törekvését, hogy megreformálják az EU bevándorlási rendszerét.

A Politico szerint ezen az úton indult el Brüsszel Lengyelországgal szemben, és az eljárás végén akár fel is függeszthetik a lengyelek szavazati jogát az EU-intézményekben (Tanács, Parlament). A Bizottság azonban húzódozik ettől, mivel Varsóval ellentétben Budapest kész a párbeszédre. Ez az eszköz azért sem tűnik megfelelőnek, mert a lengyelek szavazati jogának felfüggesztéséhez egyhangú döntés szükséges, amelynek elérése lehetetlennek tűnik.

A jogállamiság megóvására szolgáló keretről itt tudsz többet megtudni.

A 2014-2020-as költségvetéséből Magyarország mintegy 29,6 milliárd euró lehívására hivatott. A szerzők szerint azonban ez szinte kivitelezhetetlen, hiszen ehhez meg kell változtatni az EU pénzügyi szabályait. Ez pedig 2020 előtt lehetetlennek tűnik.

A repertoárból nem maradhat ki egy olyan eszköz, amelynek a nevében ott van az oly mágikus FÜGGETLEN jelző.

Az Európai Parlament már jóváhagyott egy új mechanizmust, amelynek keretében a független szakértők a jogállamiságot mérnék fel, és az egyes országokban specifikus ajánlásokat tehetnének a jogállami keretek megerősítéséért. A terv pártolói szerint ez kényelmesebbé tenné a Bizottság munkáját, így ugyanis egy "független" szervezet fogalmazna meg kritikákat, és nem a Bizottság kerülne politikai támadások kereszttüzébe.

Az új mechanizmust azonban még el kell fogadtatnia az európai állam- és kormányfőkből álló Tanáccsal is, márpedig ahhoz, hogy a javaslatot átvigyék, először támogatókat kell szereznie.