Az EU kitolna velünk és a szlovákokkal
Bokor Gábor
2017.04.09. 20:28
Május 10-én indul az a per az Európai Unió bíróságán, melyet még Magyarország és Szlovákia együtt kezdeményezett, hogy megakadályozza a kötelezõ kvótadöntést. Szakértõk szerint a per miatt növekedhet a nyugati nyomás rajtunk és a szlovákokon.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió délutáni műsorában elmondta, hogy reménykedni kell a jogban, hiszen a jogi kérdés jelenleg az, hogy az állam és a kormányfők egyhangú döntésére lett volna-e szükség, vagy egy ország szuverenitásába úgy is be lehet-e avatkozni többségi döntéssel, hogy a tagállam tiltakozik.
Galló Béla politológus is a műsor vendége volt, aki kifejtette, hogy a holland és a németországi tartományi választás után Európában sokan azt gondolhatják, főleg akik bevándorlással kapcsolatban a jelenlegi mainstream hívei, hogy itt az idő komolyabb ellentámadást indítani a renitens országok, a többi közt Magyarország és Lengyelország ellen.
A migrációs helyzet miatt általában Magyarországra haragszanak, és nem Görögországra, mely beengedte és nem Németországra, mely behívta a migránsokat"
– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.
Az elemző szerint trükkös a május 10-i dátum, mivel Franciaországban május 7-én dől el az elnökválasztás, ami az elitellenes pártok egyik kulcseseménye.
Az Európai Bíróság nemcsak jogi szempontok alapján dönt majd, hanem ilyen politikai folyamatokat is figyelembe vesz"
– vélekedett a szakértő.
Galló Béla kifejtette, hogy a migránskérdés nem pusztán jobb- és baloldali kérdés. Szerinte olyan abszolút feltevések vannak, hogy aki bármilyen szegmensében kritizálja az Európai Unió jelenlegi menekültpolitikáját, az megveszekedetten rasszista, migránsellenes.
Nem erről van szó, minden menekültet be kell fogadni az adott uniós és nemzeti szabályok szerint. Mindenképp a józanság mámorában kell kezelni ezt a kérdést, nem pedig ideológiai ügyet csinálni belőle"
– érvelt a politológus.
Mráz Ágoston Sámuel szerint hét éve folyamatosan érkeznek a támadások nyugatról, de a kormánynak stabil a hazai támogatottsága, miközben az ellenzék népszerűsége alig mérhető.
Demokratikus körülmények között kell az ország vezetését megszerezni. A liberális államfelfogás próbált olyan érdekeket is döntés közeli helyzetbe hozni, és a döntéseket befolyásolni, melyek mögött nem volt társadalmi felhatalmazás és tömegtámogatás"
– vélekedett a Nézőpont Intézet első embere, aki szerint közel egy évtizede el lehet azt mondani, hogy a Fidesz-KDNP minden közvélemény-kutatásban a vezető helyen van, és minden esélye megvan arra, hogy a következő választásokat is megnyerje.
Azok, akik kormányt szeretnének buktatni, azzal a nagy dilemmával szembesülnek, hogy szavakban a demokráciát védelmezik, de legnagyobb ellenségük a demokrácia, mert demokratikus körülmények között nincs igazán esélyük a társadalmi felhatalmazás megszerzésére és a választások megnyerésére"
– mondta.
Galló Béla szerint a 2010-es parlamenti kétharmada Orbán Viktor miniszterelnöknek az akkori kormány neoliberális gazdaság- és társadalompolitikai tevékenységéből fakadt. Ezzel a problémával az ellenzék a mai napig nem tudott mit kezdeni.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
