Még korai lenne megmondani, hogy ki felelős a hétfői szentpétervári terrortámadásért, de nem lenne meglepő, ha nemzetközi terroristák vállalnák magukra a merényletet. Oroszország ugyanis gyorsan az Iszlám Állam első számú ellenségévé vált a közel-keleti beavatkozással – írja a Politico.

Az elemzés szerint ha az Iszlám Állam "kalifátusa", Szíria is összeomlik, akkor a terrorszervezet külföldi harcosai hazatérnek. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 2400, Oroszországból származó iszlám dzsihadista kísérelhet meg visszajutni Moszkvába, ahol egész biztosan a Kreml ellen fordulnak majd.

A prioritások cseréjéről maguk a terrorszervezetek sem hallgatnak. Az Iszlám Állam egyik új, “Hamarosan tengernyi vér fog folyni” című videójában megfenyegetik Vlagyimir Putyint, amiért az orosz elnök – állításuk szerint – jogtalanul avatkozott bele a szíriai belpolitikába, szoros kapcsolatot Asszáddal, Iránnal, valamint a Hezbollah terrorszervezettel. Az ISIS szerint ez a bizonyíték arra, hogy Oroszország a síiták legnagyobb támogatója a Közel-Keleten. Abban pedig a mintegy 40 különböző lázadó csoport egyetért, hogy "minden megszálló erő legitim célpont."

Oroszország a közel-keleti szerepvállalásával szembeszállt a dzsihadistákkal, de Moszkva a Kaukázus környékén még nagyobb sikereket ért el a helyi szunnita fegyveresek elleni háborúban. Bár az ország már évek óta küszködik a különböző megerősödött militáns csoportok visszaverésével, az elmúlt húsz év alatt óriási változások történtek. A harcosok a szekuláris nacionalizmus eszméit az iszlámra cserélték fel, így már szinte semmi hajlandóságot nem mutatnak a politikai egyezmények irányába, kompromisszumkészségük elenyészővé vált, történelmi mélypontra süllyedt. Ezzel egy időben a csecsenföldi felkelések súlypontja áttolódott Dagesztánba, a két, Iszlám Állam által irányított orosz tagköztársaság melletti területen pedig az al-Kaidához tartozó Kaukázusi Emirátus irányít.

Az oroszok szíriai beavatkozása tovább eszkalálta ezeket a kaukázusi problémákat. Az újoncokért és az anyagi javakért folytatott küzdelem a két domináns dzsihadista szervezet között megosztotta a felkelést. Mikor a kaukázusi harcosok Szíriába utaztak a kalifátusi területek megvédéséért, a csecsenföldi erőszak hirtelen lecsökkent – de ezzel egy időben a dagesztáni erőszak drámai magaslatokba szökött.

Annak ellenére, hogy felerősödött a két domináns dzsihadista terrorszervezet közötti verseny, egy dologban továbbra is teljes az egyetértés közöttük: a szunniták és támogatójuk, azaz

Oroszország ugyan a sakkmesterek nemzete, külpolitikája pedig jellemzően egy-két lépéssel a többiek előtt jár, de ahogy egyre mélyebben beleavatkozik a közel-keleti történésekbe. egyértelműen elkötelezi magát az egyik oldal mellett. Ezzel pedig komoly gondokat okozhat saját magának.