Az elmúlt két évben különösen fontossá vált a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatósága, hiszen Magyarországnak ezen keresztül is meg kell védenie magát – ezzel indokolta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az átláthatósági szabályozás szükségességét.

Az érintett szervezetek több esetben burkoltan vagy nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítottak – jelentette ki, fontosnak ítélve, hogy minden esetben tudható legyen, kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, az oroszoktól vagy például az unió más államától kap támogatást.

Ismertetése szerint a javaslat – amelyet még a hét folyamán előterjeszt a Fidesz-frakció – lényege, hogy minden olyan szervezetnek, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, regisztrálnia kelljen magát, mint külföldről támogatott szervezet.

Gulyás Gergely elmondta, már fontos lépések születtek korábban az átláthatóság érdekében, hogy az államtól kapott támogatások ismertek legyenek. Reményét fejezte ki, hogy azon szervezetek, amelyek számára fontos a transzparencia, támogatják a kezdeményezést. Kérdésre beszámolt arról, hogy a javaslatot várhatóan rendes eljárásban tárgyalják, vagyis a nemzeti konzultációs ívre adott válaszokat figyelembe tudják venni.

A Jobbik elutasító hozzáállását firtató kérdésre azt mondta: meglepődve tapasztalták, hogy Soros György keze akár a Jobbikig is elér, néhány éve ezt még nem gondolták volna. Kijelentette: most a Jobbik mondvacsinált okokkal, valótlan analógiákat találva próbál elzárkózni a jogszabályok megszavazásáról.

Hollik István, a KDNP országgyűlés képviselője sikertelennek értékelte a találkozót. Hozzátette: az ellenzéki pártok nem osztották a Fidesz-KDNP frakció véleményét, miszerint az elmúlt két évben a migráció kapcsán egyértelművé vált, hogy vannak olyan külföldről támogatott civil szervezetek, amelyek sok esetben a demokrácia játékszabályait megkerülve próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és a kormánypártokra.

A javaslat céljaként azt fogalmazta meg, hogy ezek a civil szervezetek hozzák nyilvánosságra, hogy külföldről, honnan és kitől kaptak pénzt. Ugyanakkor – folytatta – ezek a szervezetek továbbra is "háborítatlanul és nyugodtan", a magyar jog szerint működhetnek Magyarországon. Szerinte ehhez hasonló rendszer Amerikában 1939 óta működik.

Az egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselője is elutasította a Fidesz-KDNP javaslatát.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője politikailag indokolatlannak, szakmailag pedig "dilettánsnak" tartotta a Fidesz-KDNP javaslatát. Szerinte az előterjesztés politikailag motivált, arra jó csak, hogy hisztériát keltsen, ellenségképet mutasson fel a magyar társadalom felé, azonban önmagában nem erősíti a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát. Szávay István hangsúlyozta, a Jobbik önmagában nem tartja problémának, ha egy civil szervezet külföldről támogatásokat kap. Elfogadhatatlannak tartja ugyanakkor a párt azt, hogy a Fidesz-KDNP javaslata alapján "külföldi ügynökszervezetnek" minősülnének a magyarországi nemzetiségi szervezetek.

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője kijelentette: az MSZP elutasít minden olyan javaslatot, amely a civilek megbélyegzését, a civilek elleni újabb támadás eszközét jelenti. Az előterjesztést egy folyamat részként írta le, amely szerinte azzal kezdődött, hogy állami szervek kezdtek "vegzálni" civil szervezeteket, majd "Soros-bérencnek" bélyegezték azokat, amelyek nem a kormánynak tetsző álláspontot képviselnek és szerinte ebbe a sorba illik a CEU-ról szóló törvény is.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke "piszkos kis törvénynek" nevezte az előterjesztést, ami szerinte semmit sem változtat az átláthatóságon, de "sárga csillagot tesz"  például azon szervezetek mellé, amelyek a korrupció ellen harcolnak. Tematizálási kísérletnek is tartotta a tervezetet, amellyel olyan fontos dolgokról akarják elterelni a figyelmet, mint például egészségügyi intézmények megszüntetése.