Brit önkéntesek is a kurd erőkkel harcolnak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. A kurdok jelenleg az ISIS de facto fővárosa, Rakka ellen készülnek offenzívára, ahol szavaik szerint "vérfürdőre" lehet majd számítani. Az Independent helyszíni riportja.

Az USA által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) koalíciója hónapok óta kisebb-nagyobb csatákat vív a terroristákkal Rakka környékén. A kurd erők célja, hogy három oldalról bekerítsék a várost. A terv szerint három hídfőállást építenek ki a város közelében, és innen indítják majd útnak csapataikat.

Legutóbb a koalíció a Tabqa légibázist foglalta el, amely az Eufrátesz folyó mentén helyezkedik el. Ennek a stratégiai pontnak a birtokba vételével a Rakka elleni offenzíva már küszöbön áll. A jelenlegi, Moszul elleni hadjárat tanulsága a kurdok számára az, hogy a terror "fővárosának" bevétele óriási áldozatokat fog követelni tőlük.

Az Independent helyi tudósítója azokat a briteket kereste meg a küszöbön álló, Rakka elleni offenzíva előtt, akik a helyszínen harcolnak.

Kimberly Taylor az egyetlen brit nő, aki a kurd harcosok oldalán küzd az Iszlám Állam ellen. Taylor vérfürdőre számít a hadjárat során, szavai szerint ugyanis az ISIS mindent be fog vetni: aknákat, öngyilkos merénylőket, robbanócsapdákat, drónokat és természetesen a tüzérséget is.

– mondta a 27 éves brit nő.

A hölgy egy kalasnyikovval és két kézigránáttal felszerelkezve fog küzdeni Rakka visszahódításáért a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) női egységében, amely az SDF-fel és az amerikai különleges egységekkel kiegészítve próbálja meg lerohanni a terror fővárosát.

A fiatal brit nő kurd nevet is kapott: a milicisták Zilan Dilbernek hívják. Még egyetemi tanulmányai alatt beiratkozott egy tisztképző intézménybe, később pedig ajánlottak számára egy helyet a híres Sandhurst Királyi Katonai Akadémián, ám oda nem ment el, mivel nem értett egyet a britek háborús politikájával – amely inkább az IÁ elleni konfliktusból való kimaradásra fókuszált.

Taylor mielőtt bekapcsolódott a kurdok hadjárataiba, Blackburnben és Merseyside-ban élt. Matematikát tanult a Liverpooli Egyetemen, majd üzleti és politikai tudományokat tanult Stockholmban. A menekültválság alatt több országban is önkénteskedett, eközben cikkeket írt egy svéd szocialista lapba.

A brit nőt akkor szippantotta be a háború, amikor elment Rojavába, Szíria északi részébe, amely a kurdok fennhatósága alatt áll. Itt a női harcosokról készített egy riportot és azóta sem tért haza.

A legtöbb brit önkénteshez hasonlóan Taylor sem csak az Iszlám Állam ellen küzd, hanem egy feminista és szocialista forradalomért is, amely szavai szerint megalapozná egy demokratikus és békés Szíria jövőjét.

Az offenzívában részt vesz a britekből és írekből álló Bob Crow Brigade (BCB) is. Õk az YPG nemzetközi zászlóaljának tagjai. A brigád egy brit szakszervezeti vezetőről, Bob Crow-ról kapta a nevét. A BCB 2016-ban alakult, ám azóta sokan kiléptek: egyesek visszamentek Nagy-Britanniába, mások a "forradalom civil szárnyát" kezdték el szervezni. A brigád szóvivője az Independentnek elmondta, hogy egyelőre még nincsenek veszteségeik a csatamezőn. A kérdésre, hogy aggódik-e a biztonságáért, azt válaszolta, hogy

Eddig összesen három brit önkéntes vesztette életét a szíriai harcokban. Egy brit tengerészgyalogos, egy séf és egy tehenész esett áldozatul a kurdok IÁ elleni harcának. Számos hazatérőnek pedig bíróság előtt kellett felelnie szíriai tartózkodásáért.

Taylor korábban már összecsapott a dzsihadistákkal. Március elején a szélsőségesek támadást indítottak a táboruk ellen és a nő egyik "elvtársát" egy repesz eltalálta a karján, amikor egy öngyilkos merénylő belopózott a táborba és felrobbantotta magát.

Taylor elmondása szerint a terrorszervezet többnyire kitér a harcok elől az SDF-fel szemben, és inkább magányos, robbanómellényes merénylőket küld, valamint a korábbi erősségeit aláaknázza és úgy vonulnak vissza a dzsihadisták.

Az ISIS minden eddiginél több öngyilkos merénylőt küld a kurdok ellen. Egyre több az olyan merénylet is, amelynek során robbanóanyaggal megrakott autókat próbálnak a kurdok vonalai ellen vezetni. Az ilyen járművek olyannyira meg vannak pakolva robbanószerekkel, hogy Taylor szerint egész utcákat lehet velük felrobbantani. A terroristák általában acéllemezekkel erősítik meg őket, hogy minél nehezebben lehessen kilőni a gyilkos járműveket.

– mondta, hozzátéve, hogy ő maga is látott ilyen bombakészítő műhelyeket.

A veszélyek ellenére Taylor biztos abban, hogy Rakka elkerülhetetlenül elesik. Még akkor is, ha ez több száz bajtársa életébe kerül.

Taylor az SDF felszereltségének elavultságára is felhívta a figyelmet. Szavai szerint nagyon hiányoznak például a páncélozott harcjárművek az arzenáljukból.

– mutatott rá AK–47-es fegyverére Taylor. A régi szovjet gyártmány mellett még a dushka található meg leggyakrabban a kurdok által használt fegyverek között.

Taylor elmondta, hogy a közelmúltban több száz amerikai tengerészgyalogos érkezett Rakka térségébe, hogy az SDF-et segítsék. A nő azonban hozzátette, hogy az amerikai katonák csupán tanácsadóként vannak jelen, valamint az általuk hozott tüzérségi fegyvereket kezelik.

A törököknek nagyon nem tetszik az amerikai jelenlét a térségben, ugyanis épp azokat a kurdokat segítik, akik szerintük egytől egyig terroristák. A törökök eközben olyan ellenzékieket támogatnak, akik pont a kurdok ellen vették fel a harcot.

Egyelőre Trump hivatalba lépésével nincs jele nagy változásoknak Szíriában. Az amerikaiak továbbra is a Barack Obama által meghirdetett stratégiát követik. A kurdok azonban egyre inkább a törököket tekintik a legfőbb ellenségnek – egyrészt az agresszív török fellépés miatt, valamint az Iszlám Állam gyengülése miatt is.

A kurdok jelenleg úgy számolnak, hogy hosszú harc áll előttük, hiszen ha végleg felszámolják az Iszlám Államot, annak ideológiája még sokáig fennmaradhat a térségben.

Taylor elmondta, hogy Szíriában igenis van alternatívája a kapitalista berendezkedésnek és a háború után az országnak nem feltétlenül ehhez kellene visszatérnie. Szíriában sok embert inspirál a "kurd forradalmi modell", amely akár az egész Közel-Keleten elterjedhet.

Az YPG – a törökök legnagyobb rémületére – föderális kormányzati rendszereket hoz létre a kurdok által uralt területeken Szíriában. Ettől azt remélik, hogy valamiféle megállapodás születhet Bassár el-Asszád elnökkel, aki részleges autonómiát adhat a már meglévő kurd önkormányzatoknak. Erre mutatkozhat némi esély, hiszen jelentős kurd területek vannak északon, a török határ mentén, és a török csapatok egyre gyakrabban tévednek át szír területre. Sőt, jelenleg uralmuk alatt tartanak egy több kilométeres sávot az országból a török-szír határ mentén.

A kurdokhoz többnyire a szocialista elköteleződésű britek csatlakoznak.

– mondta el az Independentnek a brit önkéntesek szóvivője.

Taylor elmondta, hogy szeretne hazatérni Rakka bevétele után. Ám hazatérése nem lesz egyszerű. Állítása szerint, miután a hatóságok megtudták, hogy csatlakozott a kurdokhoz, a brit rendőrség házkutatást tartott a szüleinél, és lefoglaltak több telefont és laptopot is.

– mondta.

A brit lap rákérdezett a belügyminisztériumnál, hogy mire számíthat Taylor, amennyiben hazaérkezik. A minisztérium válaszában tudatta, hogy