Odacsapnának a multiknak a magyar sörfõzdék
2017.03.21. 21:58
A közlemény szerint a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete kedden levélben fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melyben kérte, hogy szülessenek meg azok a döntések, amelyek biztosítják a magyar kisüzemi sörfőzdéknek a szabad piacra lépés és a tisztességes piaci verseny feltételeit a HoReCa szektorban.
Amíg Magyarországon 3-4 multinacionális vállalat uralja a piac több mint 90%-át, addig 60-65 magyar kisüzemi sörfőzde a piac 1%-án versenyez leginkább egymással azokon a helyeken, ahová egyáltalán beengedik őket termékeiket árulni"
– áll a közleményben, melyben kiemelték, hogy a "multinacionális, tőkeerős, nagyipari sörgyártók marketing és egyéb szerződéses köntösbe bújtatott, ténylegesen azonban inkább piacot vásároló szerződések keretében, anyagi juttatásokért cserébe kitiltják a magyar kisüzemi söröket a magyar vendéglátóhelyek sörcsapjairól".
Ezzel a hazai csapolt sörpiac el van zárva a magyar kisüzemi gyártók és az érdemi, valódi minőségi verseny elől."
Az Egyesület becslései szerint a piac legalább 90%-a érintett lehet valamilyen formában a verseny korlátozásában.
"Az előre kifizetett, piacvásárlást jelentő támogatások helyszínenként elérhetik az 5-15 millió forintot. A hazai kisüzemek ezzel nem tudnak és nem is fognak tudni versenyezni" – áll a közleményben.
A közlemény szerint amellett, hogy számos versenyjogi aggályt felvet, jelentős káros hatást eredményez még, hogy nem a termékek versenyeznek a vendéglátó helyeken a fogyasztók kegyeiért, hanem a multik támogatásai versenyeznek a vendéglátó helyek kisajátításáért, az árak a fogyasztók számára emelkednek, mert az előre kifizetett "támogatásokat" később a multiknak "vissza kell keresni", valamint a csapolt piac elzárása áttételes, közvetett hatásain keresztül korlátozza a kisüzemi sörök üveges piaci forgalmát is.
Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének becslései és nemzetközi példák szerint, valamint a fogyasztók pozitív visszajelzései alapján a jelenlegi magyar sörpiacon 10-20%-os piaci részesedéssel kellene rendelkeznie a magyar kisüzemi főzdéknek.
Ez 2-3000 új munkahely létrehozását jelentené. Ez a szám akkor tudna teljesülni, kapacitásaikat a kisüzemi főzdék akkor tudnák bővíteni, ha a termékeik nem lennének elzárva a piaci verseny elől"
– írják a közleményben.
A közleménnyel kapcsolatban Gyenge Zsoltot, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnökét kérdeztük, aki elmondta, hogy az egyesületnek a kb 60 létező magyar kisüzemi sörfőzdéből jelenleg 40 a tagja. Gyenge Zsolt szerint ha a szabályozást sikerül megváltoztatni, attól még nem fog borulni a hazai sörpiac.
30-40 százalékra felmenne a kisüzemi fogyasztás. Jó lenne, hiszen itt élünk Magyarországon, magyarok vagyunk, a magyar termékeket kellene támogatnunk és előnybe részesítenünk"
– mondta az elnök. Arra a kérdésünkre, hogy a piaci verseny átrendeződésével csökkenne-e a magyar kézműves sörök ára, úgy válaszolt, hogy jelenleg is rengeteg olyan kisüzemi sör van, ami hasonló árkategóriában kapható a multik által kínált sörökkel, de minőségben jóval a külföldiek felett állnak. Hozzátette: sok magyar kisüzemi sör minőségben felette van az árának.
A hazai kisüzemek hosszú évek óta állnak harcban a multi-elnyomással. A rendszerváltozás után, a multik megjelenése miatt az akkor létező kisüzemeknek a 90%-a kényszerült bezárni, mert a multik kiszorították őket a piacról. Ennek most úgy látszik vége lehet, és a kisüzemek végre elégtételt vehetnek, és kitörhetnek az elnyomás alól.
Jó lenne a ha bekövetkezne változás, mert az a magyar GDP-t növelné, hiszen itthon maradna a pénz"
– zárta gondolatait Gyenge Zsolt.