Obama nyomására mondhatott le XVI. Benedek pápa?
Vincze Viktor Attila
2017.03.12. 20:28
Ferrara-Comacchio volt érseke, Luigi Negri aki idõs kora miatt nemrég nyugdíjba vonult a héten a Rimini 2.0 nevû lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a XVI. Benedek pápa 2013-ban a rá nehezedõ "hatalmas nyomás" miatt mondott le. Ezután pedig a Benedek pápához közel álló volt érsek sokat sejtetõen úgy folytatta, hogy az nem véletlen, hogy Amerikában katolikusok egy csoportja nyílt levélben azt kérte Donald Trump elnöktõl, hogy hozzon létre egy vizsgálóbizottságot annak tisztázására, hogy az Obama-adminisztráció gyakorolt-e politikai nyomást Benedek pápára és a katolikus egyházra.
Az olasz sajtó szerint a konzervatívként számon tartott Luigi Negri érsek, a 2013-as a szentatya lemondása óta eltelt időszakban is rendszeresen meg szokta látogatni a hajdani Benedek pápát, és ő az egyetlen olasz püspök, aki valaha is részt vett az évente egyszer megtartott életpárti felvonuláson Rómában. Negri idén februárban mondott le Ferrara-Comacchio érseki hivataláról, mivel elérte az őt erre kötelező, 75. éves nyugdíjkorhatárt.
A világsajtó vatikáni ügyekkel kapcsolatban érdeklődő részét az elmúlt napokban Benedek pápa egykori bizalmasának Luigi Negri érseknek egy olasz lapban tett nyilatkozata foglalkoztatja.
Az interjúban az érsek szavai úgy értelmezhetőek, mintha a konzervatív olasz főpap arra utalna, hogy Benedek pápa lemondásának hátterében valójában nem is a hivatalos egészségügyi okok álltak.
Sőt Luigi Negri szavaiból az derül ki, mintha egy olyan külső, nem az egyházon belüli erő lett volna az igazi oka Benedek pápa lemondásának, amely az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökének, Barack Obamának a hivatala felől érkezett volna.
Az olasz Rimini 2.0 nevű lap március 6-ai számában megjelent nyilatkozatában Negri érsek sokat sejtetően úgy fogalmazott, hogy bár ő keveset tud a Vatikánt irányító Curia belső működéséről, azonban ennek ellenére biztos abban, hogy:
az igazság előbb utóbb mindenképpen ki fog derülni azzal kapcsolatban, hogy a pápa lemondásával összefüggésben kinek milyen súlyos felelőssége volt a Vatikánon belül és kívül is."
Luigi Negri érsek ezután azt mondta:
Nem véletlen, hogy Amerikában, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott anyagok alapján katolikusok egy csoportja olyan nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben arra kérte Donald Trump elnököt, hogy hozzon létre egy vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, hogy az Obama adminisztráció gyakorolt-e nyomást gyakorolt Benedek pápára. Biztos vagyok benne, hogy kiderül majd kik a felelősök."
Mint ismeretes, XVI. Benedek pápa a 2013. február 11-i beszédében, amelyben bejelentette lemondását, arra hivatkozott, hogy már nagymértékben megromlott testi és lelki ereje ami miatt képtelenné vált megfelelően teljesíteni szolgálatát. Benedek pápa azt is közölte, hogy teljesen szabadon döntött a lemondás mellett.
XVI. Benedek lemondása egyházjogi szempontból megállta a helyét a jogi szakértők szerint. Mindazonáltal, a pápai hivatalról való lemondás, szinte példátlan a katolikus egyház történetében, aminek következtében a lemondás okával kapcsolatban számtalan kétely fogalmazódott meg azóta is világszerte.
Az érseket az olasz lap megkérdezte azzal a dubiával, azaz egyházi eljárással kapcsolatban is, amely arról szól, hogy négy kardinális – Burke, Brandmüller, Caffarra és Meisner – úgymond pontosítást és magyarázatot kértek Ferenc pápától az Amoris Laetitia nevet viselő pápai enciklikájára vonatkozóan, amely az egyházon belül sokak szerint számtalan vonatkozásban elfogadhatatlanul liberális.
Az Amoris Laetitiát tisztázni kell, de sajnos, az egyház jelenlegi vezetője ehelyett továbbra is csak hallgat. Úgy gondolom, hogy a Szentatyának válaszolnia kellene, bár úgy tűnik, hogy ő már eldöntötte ennek az ellenkezőjét."
– mondta Luigi Negri érsek, hozzátéve, hogy nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a pápához az Amoris Laetitia enciklikája miatt kérdésekkel forduló négy bíborossal szemben egy őket hibáztató hisztéria bontakozott ki az egyházon belül.
Az itáliai konzervatív érsek szerint ugyanakkor kifejezetten undorítóak azok a javaslatok, amelyek a vitát kezdeményező bíborosoknak a Bíborosi Kollégiumból való kizárást javasolják.
Soros hálózata már a '80-as évek óta befolyásszerzésre törekedett a katolikus egyházban
Soros már a '80-as évektől kezdve jelentős forrásokat biztosított több hivatalos és nem hivatalos katolikus szervezet számára is. Így például, már a kezdetektől Soros pénzéből működött a Legális Katolikus Migrációs Hálózat, a Catholic Legal Immigration Network (CLINIC) nevű szervezet, amelyet az amerikai Katolikus Püspöki Konferencia alapított 1988-ban.
A Center for American Progress (CAP) elnök-vezérigazgatója John Podestà, Clinton elnök volt kabinetfőnöke, hosszú éveken át volt Soros katolikus irányba tett lépéseinek legfőbb segítője. Podesta, mint az egyik legfontosabb "progresszív katolikus", és az amerikai elnök tanácsadó testületének tagjaként, illetve a katolikus egyházi fenntartású Georgetown Egyetem professzoraként is segítette Soros katolikus irányultságú céljainak a megvalósulását.
Különös módon Soros Györgyöt és szervezeteit nem zavarta a katolikus körben tervezett befolyásszerzésben az a tény ezzel egy időben számos ügyben a katolikusok ellen konkrét lépéseket tettek, mint a liberalizmus egyik legfőbb ideológiai ellenfelével szemben. Így például a Soros által finanszírozott Alkotmányos Jogok Központja (CCR) 2011. szeptember 13-án, hivatalosan felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy annak ügyésze vizsgálja meg vádemelés lehetőségét a Vatikánnal szemben, olyan emberiség elleni bűncselekmények miatt, mint a gyermekek kárára katolikus papok által elkövetett szexuális bűncselekmények.
Érdekes módon 2011 környékén Soros tervei között rövid időre felmerült elérendő célként az, hogy a következő pápa az ő kiválasztottja legyen, egy afrikai katolikus bíboros Peter Turkson személyében, aki a Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának volt az elnöke a Vatikánban. Az akkori terv szerint a Vatikánt arra használta volna fel Soros szervezeti hálója, hogy az afrikai pápa személyén keresztül globális kapitalizmusellenes kampányba kezdjen.
A ghánai származású Turkson pápának az lett volna a feladata, hogy a társadalmi igazságosság kérdését globális szintre emelje, ezzel összefüggésben pedig egy globális pénzügyi hatóság létrehozásának szükségessége mellett érveljen, arra hivatkozva, hogy csak az oldhatja meg a világ gazdasági problémáit.
A DC Leaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok, melyeket hackerek tulajdonítottak el a Soros György pénzember által jegyzett Open Society Foundationtől újabb részleteit tettek ismertté a Soros-hálózat működésének.
A dokumentumok szerint Soros komoly pénzösszeget fordított a katolikus egyház hierarchiájának manipulálására az elmúlt években. 2015-ben például 650.000 dollárt áldozott a pénzmágnás arra, hogy Ferenc pápa amerikai látogatása apropóján és Hillary elnökválasztási kampánya kapcsán az amerikai katolikus püspököket befolyásolja.
Ferenc pápa 2015. szeptember 22-27. között tartózkodott az USA-ban. Látogatása során fogadta a Washingtoni Apostoli Nunciatúrán az evangélikus Christin Kim Davist.
Soros György a Pico és a Faith in Public Life (Hit a Közéletben) nevű baloldali, liberális katolikus szervezeteknek adta névlegesen oda adományként a 650 ezer dollárt.
Soros elsődleges célja ezzel a támogatással az USA vonatkozásában az volt, hogy Hillary Clinton elnökválasztási kampányának sikerét elősegítse. De a támogatással sikerült megszerezni az amerikai püspökök kritikus tömegét, akik például abban a mai napig is fontos szerepet játszanak, hogy kiállnak Ferenc pápa mellett.
A New York-i Nyílt Társadalom Alapítvány Oscar Rodriguez Maradiaga bíborossal, Ferenc pápa főbizalmasával is együttműködött a pénz támogatások ügyében és a Soros által megtervezett közös munka végrehajtásában is.
A DC Leaks iratai részletesen beszámolnak a Soros által az amerikai katolikus klérus szervezeteinek nyújtott támogatás céljáról, majd a pénz hasznosításának értékeléséről is.
Az erről szóló jelentésben az olvasható, hogy Sorosék a pápa látogatását pedig arra használták, hogy Ferenc minél többször hangoztassa a Hillary Clinton kampányának középpontjában is álló témákat, köztük az amerikai katolikusok alacsony bérezését.
A látogatás értékeléséről szóló dokumentum sikeresnek nevezi a támogatási projektet. Örömmel nyugtázza, hogy ennek következtében több püspök is kiállt azon elnökjelöltek ellen, akik „a félelemmel kufárkodnak” – ezzel nyilván Donald Trumpra és bevándorláskritikus társaira utaltak.
Az összefoglaló megállapítja továbbá, hogy a szponzoráció a „melegellenes retorika” elleni küzdelemben is jól hasznosult. Ezen kívül elérte azt a célját is, hogy áthangolja a családpárti (értsd: a hagyományos házasságot támogató, abortuszellenes, stb.) katolikusok felfogását, amennyiben ezen elkötelezettségük helyére egyre inkább a fizetésbeli különbségek iránti aggodalom lép.
Ferenc pápa a migrációpárti balliberális globalizmus szövetségese?
Az amerikai jobboldali sajtó szerint egyértelmű, hogy Ferenc pápa személye révén a Vatikán liberális globális politikai és gazdasági erők szövetségese. Ennek megfelelően a pápa nem véletlenül támogatja a Soros György és elvbarátai által helyesnek vélt olyan politikai lépéseket, mint például az illegális migráció minden feltétel nélküli támogatása.
Egyes sajtóvélemények szerint Soros György és Ferenc pápa között kialakult kiváló együttműködésnek az Argentinával kapcsolatos érdekeik adják az alapját.
Soros György a legnagyobb földbirtokos Argentínában (fél millió hektárral),aki a földterület és több mint 150.000 szarvasmarha mellett az argentin pénzügyi eszközök döntő részét is birtokolja. Jorge Bergogliot, azaz Ferenc pápát, aki az első latin-amerikai pápa, pedig mély aggodalommal tölti el a súlyos gondokkal küzdő argentin gazdaság állapota.
Az argentin gazdaságot a rossz nyelvek szerint jelenleg csak két dolog mentheti meg a még további összeomlástól. Az egyik az ottani születésű pápa révén pápa a titkok övezte működésű, de állítólag mély zsebű Vatikáni Bank, a másik pedig a milliárdos bróker, Soros György még mélyebb zsebe.
Soros és Ferenc pápa ma már nem csak a tömeges illegális migráció elfogadásáért, de a mennyei ökoszisztéma megteremtése érdekében is együtt küzdenek az ember okozta klímaváltozás ellen közösen harcolva, miután a Vatikán hivatalos álláspontja (Laudato Si, 2015.05.25.) ma már egy-egy az egyben a Soros-szervezetek erre vonatkozó érvelésének az átvételével meghirdetésre került.
Az ellentétes álláspontokat képviselő Donald Trump és Ferenc pápa még az amerikai elnökválasztási kampány idején a migráció kérdésében rövid nyilatkozatháborút is lefolytattak, amely során a pápa kétségbe vonta, hogy migrációellenes álláspontja miatt keresztény hívő lenne az amerikai elnök.
Donald Trump válasza így szólt:
szégyenletes dolog egy vallási vezető részéről egyes emberek személyes hitének a megkérdőjelezése. Én büszke vagyok arra, hogy keresztény vagyok, és mint elnök – ellentétben a mostani elnökkel (Obama) nem fogom megengedni, hogy a kereszténységet továbbra is folyamatosan támadják és gyengítsék. Egyetlen vezetőnek, és még vallási vezetőnek, sincs joga ahhoz, hogy kétségbe vonja egy másik ember vallását vagy vagy hitét. Szégyelljék magukat azok akik ma a pápát így irányítják a bábjukként, pont amikor tombol a számtalan emberi életet érintő illegális bevándorlás."
A 2016 áprilisában kiadott Amoris Laetitia pápai enciklika csak tovább szította a feszültségeket a Vatikánban.A dokumentum komoly teológiai és gyakorlati kérdéseket vet fel, ezzel kapcsolatban négy bíboros levélben kérdéseket intézett a pápához az egyházi eljárásnak megfelelő módon, ún. dubia formájában. A dubiát megfogalmazó bíborosok egyike az amerikai Raymond Burke, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció korábbi tagja. A bíborosi testület tekintélyes része – vele együtt harminc bíboros – fogalmazott meg aggodalmakat az Amoris Laetitiával kapcsolatban még annak megjelenése előtt. Athanasius Schneider, a hagyományhű csoportot erősítő kazahsztáni püspök a LifeSiteNews hírportálnak tavaly júliusban adott interjújában elmagyarázta, hogy az aktív házasságtörők szentáldozáshoz való járulásának lehetővé tétele három katolikus szentséget gyaláz meg: a gyónás, a szentáldozás és a házasság szentségét. Schneider püspök január közepén másik két főpásztorral együtt »lelki keresztes hadjáratot« indított, sürgetve Ferenc pápát, hogy »félreérthetetlenül vonja vissza« azokat a lelkipásztori irányelveket, amelyek aláássák a hitet. Wilfrid Napier dél-afrikai bíboros a liberális protestáns egyházak jelenkorban megfigyelhető összeomlására hívta fel a figyelmet, amelyet felgyorsított a keresztény hit és gyakorlat kulcsfontosságú elemeinek elhagyása. Erre hivatkozva óvatosságra inti szinódusi ügyekben saját katolikus egyházát is, azt mondva: Ferenc pápa Amoris Laetitia című buzdítása logikusan oda vezethet, hogy a poligámiában élők is hozzájuthatnak a Szentáldozáshoz. Az Amoris Laetitia lehetséges hatására szemléletes példa a máltai katolikus egyház, illetve az ottani püspöki kar 2017 januári, erre az enciklikára hivatkozó hivatalos útmutatása. Eszerint még úgy is engedélyezik a házasságtörésben élők áldoztatását, hogy elismerik, ez ellentétes mind a katekizmussal, mind II. János Pál pápa Familiaris Consortio című útmutatásával.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
