A koszovói parlament csütörtökön elfogadott határozatában a Szerbiával folytatott párbeszéd felfüggesztését helyezte kilátásba, amennyiben nem bocsátják azonnal és feltétel nélkül szabadon Ramush Haradinaj volt kormányfőt, akit január elején szerb elfogatóparancs alapján vettek őrizetbe a francia hatóságok.

A képviselők egyszerű többségével elfogadott határozatban azt követelik, hogy Haradinaj szabadon bocsátását a kormány a legfőbb feladatának tekintse, az Európai Unió pedig szólítsa fel Szerbiát arra, hogy vonjon vissza minden koszovói állampolgár ellen kiadott elfogatóparancsot és vádat.

A határozatot az ellenzéki Szövetség Koszovó jövőjéért nevű párt kezdeményezte, amelynek elnöke maga Haradinaj.

A politikus 2004-2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-igazgatás alatt álló tartománynak. A szerb hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el. A hágai Nemzetközi Törvényszék két ízben is felmentette a terhére rótt vádpontok alól, ám Szerbia azt állítja, most új bizonyítékok kerültek elő, amelyek egy korábban nem vizsgált időszakra vonatkoznak.

Az illetékes francia bíróság március 2-án elhalasztotta a döntést arról, hogy kiadják-e a volt koszovói kormányfőt Szerbiának. Ügyének tárgyalását április 6-án folytatják az északnyugat-franciaországi Colmar fellebbviteli bíróságán. Egy korábbi döntés szerint Haradinajnak addig bírósági felügyelet mellett Franciaországban kell maradnia.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. 2013-ban uniós nyomásra, Brüsszel közvetítésével párbeszéd kezdődött a két fél között, amely azóta is tart, ám látványos eredményt mindeddig nem hozott.

Koszovót máig 115 ország ismerte el, köztük Magyarország és az EU 22 másik tagállama. Az unióban csak Szlovákia, Spanyolország, Románia, Görögország és Ciprus nem ismerte el a balkáni országot.