A képviselők hatáskörének elbitorlásával vádolta meg, egy szerdán megszavazott politikai nyilatkozatában a román parlament Klaus Iohannis államfőt, a legfelsőbb bírói tanácsot (CSM) és a legfőbb ügyészséget. Az elnök szerint viszont alkotmányellenes nyomásgyakorlásnak minősül az, hogy a szocialista parlamenti többség egy következmény nélküli határozatban ítélte el személyét, amiért ő is ellehetetlenítette a korrupcióellenes büntetőjogi szigoron enyhítő törvény jogerőre emelkedését.

A nyilatkozatot Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök kezdeményezésére, 203 szavazattal 94 ellenében fogadta el a kétkamarás parlament együttes ülése.

A jogi következmények nélküli dokumentum leszögezi: a parlament kizárólagos hatásköre, hogy felelősségre vonja a kormányt, ezért elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel az elnök vagy az igazságszolgáltatás szervei a kormány döntéseit bírálták.

A nyilatkozat a büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő, országos tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elleni, azóta elutasított alkotmányos óvásokra utal.

– olvasható a szenátusi elnök javaslatára a szociálliberális kormánytöbbség által megszavazott nyilatkozatban.

A dokumentumban a parlament megerősíti "politikai fennhatóságát" valamennyi más közintézmény felett.

Az elnöki hivatal este már közleményben reagált a parlament nyilatkozatára, nyomásgyakorlásnak minősítve azt.

Klaus Iohannis válaszdokumentuma szerint:

Az elnöki közlemény úgy véli, hogy a parlament úgy tehetné túl magát azon a benyomáson, hogy csak megfigyelője a másutt születő politikai döntéseknek, ha felelősségteljesen, valós és átlátható viták révén, a közjó érdekében hozna törvényeket, és nem szorítkozna a kormánytagokhoz intézett kérdésekre.

Mint ismeretes, az alkotmánybíróság a közelmúltban a román államfő és a CSM óvását elutasítva azt állapította meg, hogy a kormánynak joga volt azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t.

A taláros testület – illetékességét elhárítva – nem vizsgálta a vitatott kormányrendelet tartalmi vonatkozásait és azt sem, hogy indokolt volt-e a kormány sürgősségi beavatkozása.

A jobboldali elnök és tüntetők korábban azt állították, hogy a kormány csak azért sietett – az azóta hatálytalanított – rendelet életbe léptetésével, hogy a korrupcióval vádolt politikusokat, köztük Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt megmentse a felelősségre vonástól.

A tiltakozási hullám elültével és több, álláspontját igazoló alkotmánybírósági döntés birtokában a szociálliberális többség ellentámadásba lendült, visszaéléssel vádolva a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

Az alkotmánybíróság Tariceanu óvásának helyt adva a múlt héten megállapította, hogy a DNA túllépte hatáskörét, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.