A török külügyminiszter durván nekiment Németországnak
2017.03.03. 18:58
A török politikusok Németországban kampányolnak az alkotmánymódosításról szóló áprilisi népszavazás kapcsán. A német vezetők kiakadtak a kampánysorozaton, ami Törökország sem hagyott szó nélkül.
Csütörtök este Gaggenauban kampányolt volna a török igazságügyi miniszter, de a német hatóságok visszavonták a rendezvényhez szükséges engedélyt. Az eseményt taggyűlésként jelentették be, de mivel kiderült, hogy a török igazságügyi miniszter is részt vesz a rendezvényen, azzal kellett számolni, hogy a rengeteg érdeklődő miatt elégtelen lesz az épület és a parkoló befogadóképessége, és torlódás alakul ki az intézményhez vezető utakon, ami biztonsági kockázatot jelent.
A polgármester, Michael Pfeiffer pénteken kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem politikai okok miatt vonták vissza az engedélyt.
Pénteken telefonos bombafenyegetés érkezett Gaggenau városházára. A hatóságok kiképzett kutyákat is bevetettek, de nem találtak semmi feltűnőt az épületben. A városvezetés szerint a bombafenyegetés közvetlen összefüggésben van Bekir Bozdag igazságügyi miniszter csütörtök estére tervezett rendezvényének megakadályozásával.
Nihat Zeybekci gazdasági miniszter Kölnben népszerűsítette volna az alkotmánymódosítást. A rendezvényt szintén az UETD szervezte, azonban az érintett kölni kerület önkormányzatán közölték, hogy a szombat esti rendezvényre kiszemelt helyszín kibérlésére nincs, és nem is lesz szerződés. A kölni illetékesek is kifogásolták, hogy a szervezők nem pontosan közölték a rendezvény tartalmát, célját, tájékoztatásuk szerint az UETD eredetileg színházi előadásra akarta bérbe venni a helyszínt.
Az AKP honlapján közölt adatok szerint a rendezvényt egy nappal eltolták és áthelyezték a Köln melletti Frechenbe. A gazdasági miniszter szintén vasárnap, az ugyancsak Köln térségében fekvő Leverkusenben is felszólal egy eseményen.
A törökországi alkotmánymódosítás németországi népszerűsítésére tovább terheli a Die Welt című lap törökországi tudósítójának letartóztatása miatt egyébként is feszült német-török kormányzati viszonyt. Az német lap az Isztambulban előzetes letartóztatásba helyezett újságírójával kapcsolatosan elmondta, hogy a török hatóságok továbbra sem tették lehetővé a német-török kettős állampolgár számára, hogy igénybe vegye a német állam konzuli segítségét. Berlin erősen kifogásolja, aránytalan és indokolatlan intézkedésnek tartja Deniz Yücel letartóztatását, és elvárja, hogy mihamarabb helyezzék szabadlábra.
Martin Schäfer külügyi szóvivő elmondta, hogy a török külügyminisztériumba csütörtökön bekéretett ankarai német nagykövet "barátságos, de igen komoly" beszélgetést folytatott török partnereivel. Világossá tette, hogy a német szövetségi kormány nem avatkozik bele helyi önkormányzatok ügyeibe.
A külügyi szóvivő egyben óvott attól, hogy bárki is összekapcsolja a török miniszterek meghiúsult németországi fórumai és a Die Welt újságírójának ügyét. Mint mondta, méltatlan "kijátszani egymás ellen" a két, egymástól teljesen független ügyet.
Mevlut Cavusoglu szerint Németország a nem szavazatok mellett kampányol, hogy aláássa az erős Törökország hatalmát. Hozzátette, hogy a németek folyamatosan kioktatnak mindenkit a demokráciáról, de ennek ellenére kettős mércét alkalmaznak a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot illetően - írja a Deutsche Welle.
A külügyminiszter szerint a németek hagyták, hogy a betiltott törökországi szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) megszerveződjön Németországban. Ezzel arra utalt, hogy tavaly novemberben 6500 kurd vonult utcára Köln belvárosában, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök ellen tüntessen. Sok aktivista a Kurdisztáni Munkáspárt egykori alapítójának, a bebörtönzött Abdullah Öcalan képmásával díszített zászlót lengetett.
Egy héttel a kurd felvonulás előtt viszont a megválasztott török elnöktől, Erdogantól megtagadták, hogy élőben bejelentkezve mondjon beszédet egy puccs-ellenes, a török kormányt támogató tüntetésen - mondta Mevlut Cavusoglu.
Engedélyt adnak a terroristáknak, de a mi elnökünktől megtagadják azt"
- hangoztatta a külügyminiszter.
Törökország és Németország között már egy jó ideje feszült a viszony. A német parlament tavaly nyáron elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat.
Komoly hatással lesz a német-török viszonyra, hogy a német parlament népirtásnak minősítette az örmények lemészárlását az Oszmán Birodalomban a XX. század elején"
- jelentette ki akkor Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Binali Yildirim miniszterelnök a német törvényhozás "hibás" döntéséért a "rasszista örmény lobbit" tette felelőssé. A határozat kapcsán Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta, hogy a "felelőtlen és alaptalan" döntések semmiképpen nem fedik el Németország saját "sötét történelmét".
A konfliktust csak tovább fokozta a törökországi puccskísérlet, aminek nyomán már több ezer embert tartóztattak le és mentettek fel állásából.
Törökország fontos szerepet játszik a migránsválságban, ezért ha megromlik a viszony a törökök és a németek között Erdogan bevetheti a "menekültkártyáját" az Európai Unió ellen.