Brüsszel inkább a migránsokra költene a mezõgazdaság kárára
2017.02.28. 17:28
Az Európai Unió az agrártámogatások csökkentésével szerezne pénzt a migránsválság költségeire.
Az Európai Unióban az agrártámogatások csökkentésével és új bevételi források megteremtésével lehetne fedezetet találni a menekültválság és a közös védelempolitika költségeire"
– mondta a brüsszeli Európai Bizottság költségvetési ügyekért és emberi erőforrásokért felelős biztosa egy keddi német lapinterjúban. Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapban megjelent interjúban kiemelte: az uniós költségvetés csaknem 40 százalékát kitevő közös mezőgazdasági politikában – az agrártámogatások területén – tárgyalni kell az "irányváltásról" és egyes programok forrásainak csökkentéséről.
Hangsúlyozta: a külső határok védelme, a menekültek regisztrációja és integrációja, és egy hatékony menekültügyi rendszer felépítése nem oldható meg ingyenesen, és az EU a közös védelemre és a terror elleni küzdelemre is több pénzt akar fordítani, ezért pénzügyi forrásokra van szükség.
Kifejtette: a szén-dioxid-kibocsátás nemzetközi kereskedelmi rendszerében a kínálat szűkítésével emelni lehet a kreditek, tanúsítványok árát, és a többletbevétel egy részét a közös költségvetésbe lehet irányítani. Az is "megfontolandó", hogy az üzemanyagadó egy csekély részét, literenként 1-2 centet megkapjon az EU.
Arra a felvetésre, hogy az utóbbi elképzelést Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egyszer már felvetette, és sok bírálatot váltott ki, Oettinger hangsúlyozta, hogy nem az adóteher növeléséről van szó. Amennyiben az üzemanyagadó egy része a közös költségvetésbe kerülne, a nettó befizetők, mint például Németország, csökkenthetnék befizetéseiket és a megtakarított összeget adócsökkentésre fordíthatják.
Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet többet takarékoskodni az uniós költségvetésben, például a menekültek befogadásától elzárkózó Lengyelországnak és Magyarországnak a strukturális alapokból járó támogatásoknál, a német kereszténydemokrata (CDU) politikus azt mondta, hogy "a költségvetési politikát nem szabad politikai büntetőintézkedésekre használni".
A strukturális alapok arra szolgálnak, hogy erősödjék a gyengébb régiók versenyképessége, ezenkívül a Lengyelországnak juttatott minden egyes euróból egy jelentős rész visszakerül Németországba"
– mondta.
Az uniós támogatás révén Lengyelországban német gépeket és autókat is vásárolnak, és megrendelésekhez jut a német építőipar. Ennyiben az olyan nettó befizetőknek is érdekük a strukturális alapok fenntartása, mint Németország. Tisztán közgazdasági alapon szemlélve a strukturális alapok hatására "Németország nem is nettó befizetője, hanem nettó haszonélvezője" a közös költségvetésnek – mondta Günther Oettinger.