Minden, amit nem tudtál a székely himnusz szerzõjérõl
2017.02.24. 17:18
A székely himnusz 2007 óta Székelyföld hivatalos himnusza, a szerzőjéről azonban sem Erdélyben, sem Magyarországon nem tudnak túl sokat, méltatlanul kevéssé ismert, emlékét ma mindössze a szülőházán elhelyezett tábla, illetve a sírja fölött álló kopjafa őrzi, sem utcát, sem teret nem neveztek el róla Székelyudvarhelyen.
A városban kiállítást terveznek az emlékére, ugyanis létezik egy gyűjtemény verseiből és személyes tárgyaiból. Verseskötetei, kéziratai, írótáblája mellett a borotvájától kezdve, az asztalilámpáján, dohányzóeszközein, óráin át az első világháborús egyenruha gombjáig, számtalan személyes tárgyat tartalmaz a gyűjtemény.
Csanády György 1895-ben született Székelyudvarhelyen, 1913-ban a helyi Református Kollégiumban érettségizett, majd a budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet. 1921-ben ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét, és ekkor írta meg a székely himnuszt is. Néhány évvel Trianon után a csonka Magyarországra költözött, sokáig rádiós szerkesztőként dolgozott. Több mint három évtizeddel 1952-es halála után, végakaratának megfelelően, hamvait végül a Farkasréti temetőből a székelyudvarhelyi református sírkertben helyezték el.
A székely ember a Csanády verset azért emelte himusszá, mert a székely himnuszban, ebben a versben benne van Trianon fájdalma. Ezt a költő akkor fiatalon átélte, és megélte, és megírta számunkra 1921-ben, és utána Mihalik Kálmán zeneszerző megzenésítette, és igazi reneszánszát 1945 után éli, amikor a szocializmusban betiltották. Tudjuk, hogy a tiltott gyümölcs mindig édesebb, mint a többi, és a székely himnuszt mindig énekeltük a szocializmus alatt, pláné ott, ahol tiltották"
– mondta Balázs Árpád az M1 híradójának.