Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a pályázat indításának bejelentését megelőzően a debreceni önkormányzat valamennyi pártjának és szerveződésének a képviselője közös nyilatkozatot írt alá a MODEM-ben, amelyben elkötelezték magukat, hogy politikai, ideológiai meggyőződésüktől függetlenül támogatják a pályázatot.

A polgármester – utalva egy tavaly őszi helyi reprezentatív felmérésre, amely szerint a megkérdezettek 94 százaléka támogatja a cím megpályázását – kijelentette:

A bejelentés napjául nem véletlenül választották február 23-át: 02.23. kis átrendezéssel 2023, a magyarországi EKF éve – magyarázta a polgármester. Papp László abban az intézményben jelentette be az indulást, amely zászlóshajója lesz a debreceni pályázatnak: a MODEM Modern és Kortárs Képzőművészeti Központ megépítését ugyanis legutóbbi EKF-pályázatában vállalta a város.

2010-ben ugyan Pécs nyerte el a címet, de Debrecen így is teljesítette akkori vállalásait: a MODEM mellett többek között megépült a Kölcsey Központ és megújult a Nagyerdei Szabadtéri Színpad is – mondta a polgármester hozzátéve: a fejlődés nem áll meg, 2023-ra több mint 6 milliárd forintos kormányzati támogatással kívül-belül megújul a Csokonai Színház, befejezik a Latinovits Színház belső kialakítását, és egy komolyzenei koncertterem is felépülhet.

Debrecen vonza a kultúrát, és készen áll arra, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen 2023-ban – hangsúlyozta Papp László, megjegyezve: elkötelezettek arra, hogy szorosan együttműködve a térség településeivel Debrecen 2023-ban egy kulturális háló centrumában legyen. A bejelentés után Gulyás Gábor, a program főtanácsadója bemutatta a pályázat logóját, amelyet a zsűri 98 pályázó több mint 100 alkotása közül választott ki.