Négy olyan sarokponton van egyetértés a két ország között, amelyek Magyarország számára gazdasági és biztonsági szempontból rendkívül fontosak.

Ilyen például a nukleáris energia diszkriminációja. Szijjártó Péter szerint ez megengedhetetlen Európában, és úgy véli: minden tagállamnak saját jogon kell tudnia eldöntenie, milyen energiaformákat használ.

Finnországban hasonló struktúrában (orosz vállalati részvétellel, orosz hitelből) épül atomerő, melyhez az unió hezitálás nélkül megadta az engedélyeket. Épp ezért érthetetlen, Brüsszel miért vegzálja Paks-2-t. A magyar tárcavezető elvárja, hogy az Európai Unió ne gátolja tovább a magyar atomerőmű építését.

A Brexittel kapcsolatban  Magyarország és Finnország is hangsúlyozza: igazságosnak kell lennie a szigetországgal szemben. Olyan megállapodást szorgalmaz a két ország, amelynek értelmében a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés maradhat fenn Nagy-Britannia és az EU között. Az egész uniónak, és benne Magyarországnak, Finnországnak is komoly gazdasági károkat okozna, ha előtérbe kerülnének azon európai bürokraták törekvései, akik büntetni próbálják Nagy-Britanniát a kilépésért.

Helsinki és Budapest egyetért az európai uniós védelmi képességek megerősítésének szükségességében. A novemberi amerikai elnökválasztást és a Brexitet (az erről szóló népszavazási döntést) követően minden eddiginél fontosabb, hogy az EU biztonsági lábát is megerősítsük. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta: a közös európai hadseregről szóló kezdeményezés az asztalon van.

Végül a két ország szorosan együttműködik az EU bővítésének szorgalmazásában is. Ez Magyarország számára biztonsági kérdés, hiszen a Balkán egyes pontjain újabb feszültségek keletkeztek, s ha az unió nem tudja megadni a belépés perspektíváját a balkáni országoknak, akkor Magyarországnak újabb komoly biztonsági feladatai adódhatnak délről.