Kiderült, hogy Martin Schulz – Angela Merkel jelenlegi kihívója – hatáskörét túllépve és szabályokon átlépve egyengette bizalmasai karrierjét az Európai Parlament elnökeként – értesült a Der Spiegel.

Tavaly októberben önhatalmúlag kezdeményezte a négy munkatárs előléptetését, és azon kívül, hogy jól fizetett osztályvezetői posztra helyezzék őket, azt is el akarta érni, hogy vezető tisztségben eltöltött szolgálati időként számolják el nekik azt az időszakot, amelyben mellette dolgoztak. 

A lap szerint az EP-ben nehezen tudták feltartóztatni az elnök törekvését, és nem is teljesen, hiszen Markus Engels esetében Martin Schulz keresztül tudta vinni elképzelését. Engels 2012-től Schulz közbenjárására az EP berlini tájékoztatási irodájában kapott munkát, méghozzá olyan szerződéssel, amelynek alapján Brüsszelben volt a munkahelye. Az úgynevezett hosszú távú kiküldetés révén Engels a fizetése 16 százalékának megfelelő külszolgálati pótlékhoz jutott, és csak 2012-ben több mint 16 ezer euró értékben számolt el útiköltséget, pedig szinte mindig Berlinben volt.

Az EP sajtóosztálya német hírportálokon idézett közleményében azt írta, hogy a parlamentnek "nincs tudomása munkatársak szabályellenes áthelyezéséről vagy előléptetéséről".

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung  című lapnak az EP egy szóvivője azt mondta, hogy azért alkalmazták a hosszú távú kiküldetés formáját, mert takarékosabb megoldás volt, mint nagy számú Brüsszel-Berlin szolgálati utat finanszírozni. 

Az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke, Ingeborg Grässle ezt másként látja. Szerinte az eset azt jelenti, hogy Martin Schulz hosszú távú kiküldetéshez, vagyis 16 százalékos adómentes pótlékhoz és napidíjhoz juttatta egy munkatársát, akinek elő sem kellett vennie a bőröndjét, mert továbbra is berlini otthonában lakhatott.

A Der Spiegel felidézte, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a CSU készített egy "Schulz-dossziét" a volt EP-elnök kifogásolható ügyeiről. Azonban Markus Engels és az elnöki kabinet további négy tagjának támogatását nem politikai vetélytársak kifogásolják, hanem az EP-ben dolgozó hivatalnokok, olyan bürokraták, akikre nem jellemző a politikai sárdobálás.

A CDU/CSU egyelőre nem teregette ki a dosszié tartalmát, így csak néhány részlet ismert, köztük az, hogy Martin Schulz kedvenc strasbourgi vendéglője egy előkelő, drága étterem. Sajtóértesülések szerint a CDU elnökségében nem örülnek annak, hogy kiszivárogtak részletek.

A CSU szerint nem kell az ilyen ügyekkel foglalkozni. Horst Seehofer CSU-elnök, bajor miniszterelnök a Der Spiegelnek nyilatkozva azt mondta a politika tartalmi kérdéseire összpontosító kampányt kell folytatni, mert így "a széleken lévő pártok gyengülnek és a néppártok nyernek".

A  Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung kommentárja szerint Martin Schulz a Der Spiegel leleplezései miatt első alkalommal kényszerül védekezésre, és az EP-ből kikerült dokumentumok rendkívül veszélyesek számára, mert felvetik azt a kérdést, hogy miként kérhet támogatást egy politikus a – Martin Schulz visszatérő fordulata szerint – "keményen dolgozó és szabálykövető emberektől", ha ő maga megsérti a szabályokat, és hogyan léphet fel a politikai elitben bekövetkező változás reményének képviselőjeként, ha ő maga is protezsálja kegyeltjeit. 

A Martin Schulz körüli médiafelhajtás és a felmérési eredmények nagy lendületet adtak az SPD-s jelöltnek, "de mélyre zuhanhat, aki magasra száll" – tették hozzá.

Azonban a lap szerint az EP-elnökség idejéből származó ügyek nem alkalmasak arra, hogy botrányt okozzanak, a többi között azért, mert az iratokból kiderül, hogy az EP igazgatása ellenállt az elnök törekvéseinek, és azért sem, mert amikor a CDU-s Hans-Gert Pöttering volt az EP elnöke, az uniópártok embereivel kivételeztek.

Martin Schulz január vége óta az SPD kancellárjelöltje. Színre lépése óta pártjának országos választói támogatottsága a 20-23 százalék közötti sávból 30 százalék fölé emelkedett. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint már meg is előzte a CDU/CSU-t; az Emnid adatai szerint az SPD 33 százalékon áll, ami a kutatóintézet vizsgálataiban példátlan mértékű, 12 százalékpontos emelkedés az egy hónappal korábbihoz képest, míg az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép pártszövetség 5 százalékponttal 32 százalékra gyengült.

(MTI)