Még azokkal a jogi fogalmakkal sincsenek tisztában a migránsokat védő szervezetek, melyek kapcsán a kormány törvénytervezetét támadják – nyilatkozta az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Hírlapnak.

Szánthó Miklós a határrendészeti szigorításokról szóló javaslatcsomag kapcsán úgy kommentálta az Amnesty International és a Helsinki Bizottság támadásait, hogy nem meglepő, hogy a

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ezen szervezetek kritikája azon a tévedésen alapul, hogy a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog, azaz a jobb élet iránti vágyból emberi jogot kreálnak, ráadásul még saját értelmezési keretükön belül is súlyos hibákat vétenek.

Szánthó szerint ugyanakkor látható, nem is tudják, miről beszélnek, hiszen a kollektív kiutasít csak akkor valósul meg, ha egy állam személyek egy nagy csoportját egy másik állam területére teszi át. A határon található tranzitzónák azonban jogilag Magyarország és nem más állam területének tekintendők, tehát fogalmilag kizárt a kollektív kiutasítás. Másrészről pedig az, hogy valamennyi migránsnak a tranzitzónában kell majd kivárnia a teljes menekültügyi eljárást, jogi szempontból nem őrizetnek minősül, hiszen az eljárás bármely pillanatában elhagyhatják a zónát abba az irányba, ahonnan érkeztek. A jogkövető migránsok ettől függetlenül a tranzitzónában élhetnek jogorvoslattal, és elszállásolást is kaphatnak. De csak addig, míg kérelmüket el nem bírálták, a menedékjog ugyanis nem „továbbmehetnékjog” – mondta a jogi szakértő a Magyar Hírlapnak.

Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint a menedékjog csak az adott konfliktusrégióhoz legközelebb eső, első biztonságos országban jár, gazdasági migránsoknak nem. A kormány által tervezett módosítások ebből a szempontból paradigmaváltást mutatnak, amennyiben valamennyi menekültügyi eljárást ezentúl a határon lévő tranzitzónákban kellene lefolytatni.