A lengyel külügyminiszter szerint a migráció kiváltó okait kellene megszüntetni, mert a migránsok az uniós irányelvek hatására nem fogják megváltoztatni az útirányukat.

– jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter csütörtökön a lengyel diplomácia idei célkitűzéseit ismertető beszédében.

– folytatta Waszczykowski.

Szíria, Libanon és Jordánia szorul a legnagyobb humanitárius segítségnyújtásra. Lengyelország tavaly ezért több mint 8,5 milliárd forintot forintot szánt migrációs probléma helyben történő kezelésére.

Kiemelte azt is, hogy hatékonyabban kell védeni az Európai Unió külső határait, utalva a lengyel határőrök és rendőrök részvételére a migrációs nyomás alatt álló macedón, bolgár, görög, szlovén és magyar határszakaszok védelmében.

Véleménye szerint az EU-n belüli széles körű konszenzus kialakítására esélyt ad a hatékony szolidaritás koncepciója, melyet az EU előző félévi soros elnökségét betöltő Szlovákia terjesztett elő.

Waszczykowski beszélt az ukrán válság okozta kivándorlásról is. Szerinte a nyugat-európai politikusok egy része figyelmen kívül hagyja azt, hogy Lengyelország e téren is hozzájárul a migrációs válság kezeléséhez. "Több mint egymillió ember, mindenekelőtt a háború és gazdasági válság gyötörte Ukrajna lakói, Lengyelországban élnek és dolgoznak" – mondta, hozzáfűzve: ez azt jelzi, hogy a lengyel politika e téren hatékony, bár "más módszerekkel éri el céljait".

A tárcavezető az EU jövőjét nevezte az idei legnagyobb kihívásnak. A lengyel kormány prioritása az EU megjavítása, nem pedig lebontása - mondta. Hozzátette: a nemzeti egoizmusok Európájához való visszatérés ugyanolyan kártékony lenne, mint azok az integrációs utópiák, melyek nem a kontinens társadalmi és politikai valóságában gyökereznek.

A lengyel kormány szerint az EU úgy is jobbá tehető, hogy a négy alapvető szabadságra – az áru, a tőke, a személyek és szolgáltatások szabad áramlására – támaszkodva új uniót építenek fel új alapszerződés alapján – vélekedett Waszczykowski. Lengyelország érdeke a tagállamok központi szerepének visszaállítása. Az EU-nak a Brexit után a gazdasági növekedésre, a biztonságra, a migrációs kihívásokra kell összpontosítania – mondta, hangsúlyozva a közös piac megőrzésének fontosságát.

Az új washingtoni kormányhoz való viszonyról szólva kiemelte az Egyesült Államok politikai és katonai részvállalását a NATO-ban.

A lengyel-orosz kapcsolatokról szólva Waszczykowski úgy értékelte, hogy ezeket jelenleg "a kelet-európai agresszív orosz lépések" határozzák meg. Hangsúlyozta ugyanakkor a párbeszéd fontosságát, és bejelentette: a közeljövőben felújítja tevékenységét a lengyel és az orosz kormány tanácsadó testületeként működő, 2002-ben alakult szakértői testület, amely 2015-ben felfüggesztette munkáját.

Megerősítette: Varsó ragaszkodik a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában lezuhant elnöki repülőgép roncsának visszaadásához, és az oroszországi ügyészségi eljárás lezáratlansága miatt kész a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulni.

A Kínával formálódó stratégiai partnerséget Waszczykowski a lengyel külpolitika "állandó elemének" nevezte, megemlítve a 2012-től működő Kína-Kelet-Közép-Európa (16 +1) együttműködési formátumot, melynek tengerészetügyi titkársága csütörtökön nyílt meg Varsóban.

A regionális együttműködésről szólva a miniszter "dinamikus visegrádi csoportot" említett, külön említve a kibővített formátumú V4-es koordinációt. Emellett megjegyezte: "természetes" lenne a V4-ek együttműködése az úgynevezett Weimari Háromszöggel (Lengyelország-Németország-Franciaország). A két tömörülés "amolyan politikai kapocsként kötné össze" Európa két részét - vélekedett.

(MTI)