Nagyon nem szeret minket a német sajtó
2017.02.09. 14:28
Deák Dániel, a Nézőpont elemzője csütörtökön, egy Budapesten tartott konferencián ismertette a Magyarország a világsajtóban 2016 című felmérésüket, amelyet 18 ország nyomtatott és online sajtótermékének, összesen több mint 13 ezer közéleti cikkének elemzésével készítettek.
Deák Dániel megjegyezte, a legtöbb nemzetközi hír a kvótareferendum időszakában, szeptemberben (1615 megjelenés) és októberben (1686 megjelenés) készült.
Kiemelte, a 2016-os összesített adatok alapján a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 3 százalék volt, míg a semleges beszámolók 68 százalékot, a kedvezőtlen írások pedig 29 százalékot tettek ki — írja az MTI.
A legnagyobb megjelenésszámot a német és az osztrák lapok produkálták, míg arányaiban a szerb (16 százalék), az izraeli (11 százalék) és a szlovén (9 százalék) sajtó közölte a legtöbb pozitív írást Magyarországról, míg a médiumok közül az olasz La Repubblica volt a legkedvezőbb véleménnyel.
A Nézőpont elemzője közölte, a német lapok közül a Die Tageszeitung és a Süddeutsche Zeitung volt a két legkritikusabb.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője rövid nyitóbeszédében aláhúzta, elemzésükkel arra a szerinte egyre inkább látható tendenciára próbálják felhívni a figyelmet, hogy sok sajtótermék működése mennyire elválik a választói elvárásoktól.
A kormányszóvivő szólt ugyanakkor arról is, hogy az elemzés megállapításai némileg ellentmondanak saját tapasztalatainak, szerinte ugyanis a tavalyi év nyugalmasabbnak tűnt a korábbiaknál. Kiemelte, ennek hátterében az állhat, hogy a nemzetközi sajtóban a kritikák nagy része a kormány korábbi konfliktusainak és nem 2016-os politikájának szól, szerinte azonban a kabinet helyesen kitart álláspontja mellett, ami nélkül nem is érheti el kitűzött céljait.
Kovács Zoltán óriási történelmi tévedésnek nevezte a második világháború, vagy az 1956 után Magyarországról menekülők összehasonlítását a napokban Európába érkező migránsokkal. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben az jelenti a legnagyobb kontrasztot, hogy a magyar miniszterelnök mennyivel hamarabb tudott megfelelő következtetéseket levonni, mint más országok vezetői, miközben a döntésekhez ugyanazok az információk álltak rendelkezésére.