Balog Zoltán: Európának közös és saját válaszokat kell találnia
2017.02.06. 21:58
A magyar miniszter a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Antall József Tudásközpont és a Konrad-Adenauer-Stiftung közös rendezvényén arról beszélt, hogy Magyarországnak Németország a legfontosabb gazdasági partnere és a legnagyobb külföldi befektetője is, ami mind azt bizonyítja, hogy jól prosperáló kapcsolat van a két egymást megértő nép között.
Korunk egyik nagy kérdése az, hogy milyen szerepet vállal Európa és az Európai Unió a világméretű problémák megoldásában, és rendkívül fontos, hogy Európa közös és saját válaszokat találjon.
– mondta a miniszter, aki arra is kitért, hogy a Magyarország déli határán épített kerítés nem elsősorban az országot, hanem a schengeni övezetet, és abban pedig Németországot is védi.
A múltból kell megérteni a jövőt, tette hozzá Balog Zoltán, kiemelve, hogy a két nép sorsa sok tekintetben is összefonódott. Majd végül beszédét lezárva a miniszter erős német-magyar barátságot kívánt.
Német részről Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy a történelmi kapcsolatok újraéledhettek a hidegháború megszűnésével, az európai érték- és érdekközösség talaján állva.
Manfred Emmes, Németország budapesti nagykövete pedig azt hangsúlyozta, hogy miként most, úgy negyedszázada is az egységes Európa állt a középpontban, hozzátéve, hogy Magyarország nélkül Európa torzó maradt volna.
Györkös Péter berlini magyar nagykövet pedig az ünnepi évfordulót méltatva azt mondta:
Az 1990-es évek elején Magyarországon a német egység támogatottsága sokkal nagyobb volt, mint magában Németországban, hiszen itt teljes konszenzus volt arról, hogy Európa csak akkor lehet egységes, ha Magyarország szuverénné válik, a két német állam pedig egyesül."
Az ünnepség részeként tartott pódiumbeszélgetésen Arnold Vaatz is felszólalt.
Tudomásul kell venni a realitásokat. Köztük azt is, hogy az unió éles helyzetben van, komoly választói csoportok fordulnak el az elittől és keresnek másokat képviselőjüknek. A kérdés az, hogy sikerül-e ezeket a tömegeket ismét megszólítani, illetve hogy ennek a folyamatnak milyen következményei lesznek."
– mondta a német szövetségi parlament CDU/CSU-frakciójának helyettes vezetője.
Tobias Zech, a Bundestag gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős bizottságának tagja pedig – arra utalva, hogy az unió és előzményei a kontinens leghosszabb háborúmentes időszakát garantálták – úgy vélte:
Közös válasz kell, hogy mit jelent Európa, és ezt kell élettel megtölteni. Ehhez működővé kell tenni azt a mindennapi együttműködést az elmúlt egy-másfél év után, amikor ez nem sikerült."
Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, a parlament magyar-német baráti tagozatának alelnöke sikertörténetnek nevezte a megállapodás megkötése óta eltelt huszonöt évet, ha nem jöttek is olyan gyorsan az eredmények, mint azt akkor sokan várták.
Fontos, hogy az EU polgárai kettős – nemzeti és uniós – identitással élhessenek. Ha Európát egyben szeretnénk tartani, akkor toleranciát kell tanúsítanunk"
–fogalmazott a fideszes politikus megjegyezve, hogy ez nemegyszer hiányzik a német sajtóban.
Megszólalt az ünnepségen Hiller István (MSZP), a parlament alelnöke is. Az országgyűlés magyar-német baráti tagozatának tagja szerint kitűnő politikai és diplomáciai teljesítmény volt a maga idejében a baráti szerződés, amely nem csupán egy államközi megállapodás volt, hanem egyfajta krédó arról, hogy Magyarországnak mi a jövőképe az Európai Unióban.
Napjainkban problémásabb az Európa-kép, mint negyedszázada, hiszen a remény képe mellett megjelentek a realitások. Sikeresebb tagállamokkal lehet erősebb az Európai Unió, nem gyengébbekkel, megjegyezve, hogy az EU sosem fog úgy működni, mint az Egyesült Államok, amely nem is lehet példa Európa számára."
– vélte a szocialista politikus.