A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a NAV szervezetének 2016-os átalakításában a fő szempont egy ügyfélbarátabb szervezet létrehozása volt. A szemléletváltás már a tavalyi ellenőrzéseknél is megjelent.

– emelte ki Tállai András.

Elmondta, hogy a kiválasztás a bevallásban szereplő és az adóhivatali adatok összevetésekor tapasztalt eltérések alapján történt. A revizorok a jóhiszemű, de a szabályokat tévesen alkalmazó vállalkozásokat, magánszemélyeket segítették azzal, hogy átfogó, adóhiány feltárására irányuló ellenőrzés helyett felhívták a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, amelyeket az érintettek önellenőrzés keretében rendezhettek, így mentesültek a szankcióktól.

Ha az ellenőrzéskor tárta volna fel a hivatal a hiányosságot, akkor az eltitkolt adó, azaz az adóhiány megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírságot, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékot is kiszabhat a NAV – tette hozzá Tállai András.

A vizsgálatok közül néhányat kiemelve az államtitkár elmondta, hogy több cég is a törvényben előírt mértéket meghaladva veszteségelhatárolással csökkentette társasági adóalapját. A magánszemélyeknél a leggyakoribb tévesztés az adókedvezmények igénybevételénél volt. A tévesztők mind éltek az "ügyfélbarát ellenőrzés" kínálta lehetőséggel, és az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg megfizették a közterheket – mondta az államtitkár. Szólt arról is, hogy

Az idén a törvényben rögzített támogató eljárás kerül előtérbe, amelynek lényege, hogy az adóhivatal munkatársai a kockázatelemzés során feltárt anomáliák esetén – ellenőrzés helyett – az adózóknak javasolhatják az önellenőrzést, felkínálva ehhez, ha szükséges a szakmai támogatást is.