A görögök többször is visszautasították, hogy kiadjanak Törökországnak 8 katonát, akik a tavalyi, elbukott puccskísérlet után menekültek Görögországba. Ez annyira feldühítette a törököket, hogy az ankarai kormány nem venne vissza több kitoloncolt migránst a görögöktől.

A 8 katona a sikertelen puccskísérlet után repült Görögországba és menedékkérelmet nyújtottak be. Mindannyian tagadták, hogy részt vettek volna a puccskísérletben, ám a törökök azt követelték, hogy azonnal küldjék vissza őket. Az ügyben szerdán hozott ítéletet a görög legfelsőbb bíróság. A testület szerint a katonákat nem kell kiadni Törökországnak, mivel ott nem vár rájuk igazságos tárgyalás – írja az RT.

Ankara a szokásos hisztérikus reakcióval válaszolt: a törökök szerint a görögök terroristákkal cimborálnak.

A törökök azzal is fenyegettek, hogy felmondják azt a megállapodást, amely alapján a Görögországba illegálisan érkező migránsokat azonnal visszatoloncolhatják Törökországba.

Egy másik megállapodás szerint, amely az EU és Törökország között köttetett, az unió pénzügyi segítséget és politikai engedményeket tesz törököknek, akik cserébe megfékezik az illegális migrációt. A megállapodás értelmében Törökország szigorúan fellép az embercsempészek ellen, valamint az unió befogad ugyanannyi szíriai menekültet, amennyi a megállapodás életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon. A megállapodás eddig sikeresen megakadályozta, hogy megismétlődjön a katasztrofális, 2015-ös migránshullám. A törökök ezt is készek felrúgni, amennyiben nem adják ki számukra a 8 "puccsistát".

A török-görög viszony a múltban sem volt konfliktusmentes. Ott van az 1974-ben, Törökország által megszállt Ciprus esete. Akkor azért nem robbant ki háború a két ország között, mert mindketten a NATO tagjai. Azonban a megszállás fegyveres összecsapásokba torkollt a főként görögök és törökök lakta szigeten. A béketárgyalások azóta is folynak.

A török kormány eddig több tízezer emberen állt bosszút a sikertelen puccsért, köztük számos olyan civilen, akiknek nem sok köze lehetett az eseményekhez. A bosszú érintette a kormány parlamenti ellenzékét, több ezer tanárt bocsájtottak el az állásából, valamint a korábbi, kurdok elleni háborút is fokozni kezdték.