Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Tudományos áttörés: emberbõl és sertésbõl készítettek egy hidrid embriót

Tóth Dalma

2017.01.27. 17:48

Ember és sertés genetikai anyagából állítottak elõ egy hidrid embriót, úgynevezett kimérát.

Az amerikai kutatók bebizonyították, hogy ember és állat génjeinek a kombinálásával kimérát lehet készíteni. A tudósok szerint azonban az eljárás bonyolult és nehézkes és még távol állunk attól, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessünk az állatokban.

Hogyan csinálták?

A kiméraembriót úgy állították elő, hogy emberi őssejteket sertésembrióba ültettek. Az így keletkezett kiméraembriót visszaültették a kocába, ahol négy hétig hagyták fejlődni.

Az eljárás hatásfoka igen gyenge, a 2075 beültetett embrióból csak 186 érte el a 28. napot. A kutatók azonban ennél sokkal jelentősebbnek tartják, hogy a kiméraembrión belül az emberi sejtek működtek, bár ezek a teljes szervezetnek csak egészen kis részét teszik ki.

"Ez az első eset, hogy emberi sejtek növekedését látjuk egy nagy testű állat szervezetén belül" - mondta el Juan Carlos Izpisua Belmonte, a kaliforniai Salk Biológiai Kutatóintézet professzora a BBC-nek.

Az eljárás gyenge hatásfokát azzal magyarázta, hogy az ember és a sertés az evolúció során igen korán elvált egymástól, ezenkívül a sertésnél a magzati növekedés sokkal gyorsabb, a vemhesség négy hónapnál rövidebb, míg az emberi várandósság nagyjából kilenc hónap.

Miért fontos ez?

Idővel majd állati szervezeten belül szeretnének emberi szerveket növeszteni, ezért nagy előrelépés jelent a kiméra előállítása, azonban még sokat kell várni arra, hogy szívet, hasnyálmirigyet vagy májat növesszenek nekünk a disznókban. Sőt a kutatók szerint erre megfelelőbb lenne a szarvasmarha, mert annak a vemhessége is nagyjából kilenc hónapig tart, mint az emberé.

A Salk kutatói szerint a kimérák készítése segíthet a gyógyszerek tesztelésében, az emberi betegségek kialakulásának és a humán embrió legkorábbi fejlődési korszakainak tanulmányozásában, valamint a különböző fajok szervei közötti eltérések megértésében.

A kutatók nem találták jelét annak, hogy az emberi sejtek beépültek volna a kialakuló agyszövetbe.

Etikai kérdések is felmerülnek

A Salk tudósai tisztában vannak azzal, milyen morális kétségek merültek fel a kiméraembriók miatt, kísérleteik a legális keretek között maradnak.

"Az embrió fejlődését egy hónapra korlátozzuk, ennyi idő elég ahhoz, hogy a sejtek keveredését, differenciálódását és integrációját tanulmányozzuk. Lehetséges lenne, hogy kivárjuk, amíg ezek az állatok megszületnek, ám jelenleg ezt nem engedhetjük meg. Ami tudományosan lehetséges lenne, azt nem kell feltétlenül meg is tennünk. A társadalomnak kell eldöntenie, mi az, amit megtehetünk"

- mutatott rá Belmonte.

(CNN, MTI, BBC)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére