Miért retteg a világ balliberális elitje annyira Trumptól?
2017.01.24. 10:58
A Trump elleni tiltakozás az egész világ balliberális elitjére egyöntetűen kiterjed. Olyan intenzitású, ami őszintén meglepő. A kampány elmúltával, mintha nem csökkenne, hanem éppen erősödne. A balliberális elit szó szerint az Antarktisztól a világ másik végéig tiltakozik. Bevetnek gyerekeket, nőket és az erőszaktól sem riadnak vissza. Egy megnyert választás után általában lecsillapodnak a kedélyek és megvárják, hogy a szlogenek milyen valódi intézkedésekké válnak. A kormányoknak illik adni némi türelmi időt, hogy legalább az objektivitás látszatát megőrizzük. A tudományos és elfogulatlan megközelítést szinte fétikusan kezelő balliberális elit ebben az esetben mit sem ad a látszatra. Megállás nélkül támad. Nyilván hozzájárul ehhez Obama minősíthetetlen viselkedése az utolsó napjaiban, amikor megpróbálta Trump legitimitását eltüntetni, de van ezen túli érdek, amit ezt a tüzet, az olthatatlan gyűlölet máglyáját élteti. Az még csak érhető, hogy az USA-ban a Demokrata Párt szimpatizánsai nem nyugszanak bele a vereségbe, de a világ távoli zugaiban is folyamatos a rettegés a balos elit köreiben.
Véleményem szerint ennek egyszerű magyarázata van. A világban lévő balliberális elit jövedelmének jelentős részét tették ki az USA-ból direkten, vagy indirekten érkező bevételek. A tiltakozásokban jelentős szerepet játszik, hogy ezek elvesztésétől rettegnek.
Ehhez az elithez tartozó személyek mindenhol különböző szervezetek, NGO-k, civil szervezetek, alapítványok tagjaiként tevékenykednek. Ösztöndíjakat, rendezvényeket, kiadványokat finanszíroztatnak olyan nemzetközi szervezetekkel, amik mögött gyakran amerikai érdek és pénz áll. Ezek egy része magánjellegű, mint pl. Soros, de vannak nyíltabb és fedettebb amerikai állami pénzek is ilyen szervezetek mögött, pl. az államilag finanszírozott pártalapítványok. Ezeket a pénzeket kivétel nélkül a balliberális elit céljaira használta az USA.
Az USA történetében először ezeknek a pénzeknek egy része más célokat, más elveket, más tudást finanszírozhat. Eddig a „tudás”, „az igazság” szinte kizárólag a balliberális társadalomtudomány igazsága volt. Annak ellenére, hogy a társadalomtudományi tudás sok tekintetben közmegegyezés kérdése, amit közvélemény és a tudós társadalom által elfogadott világlátás igazol, ez az igazság korról korra változik. Valaha a boszorkányokban hitt a tudós világ, teljesen elfogadott könyvekkel és szakértelemmel alátámasztott tudás volt. Nemrég nálunk még a tudományos szocializmus volt a tudás alapja, mindennek ehhez kellett igazodnia. A nyugati világban ilyen tudásalap ma a nyitott társadalomban és ennek körítésében való hit. Aki megkérdőjelezte a boszorkányokat, azt máglyára küldték, aki nem hitt a tudományos szocializmusban, azt meghurcolták, vagy épp a Gulágra küldték, aki megkérdőjelezte a nyitott társadalom racionalitását, azt szellemi máglyára küldték.
E nélkül a pénz nélkül tudományos felsőbbrendűsége gyorsan elpárologhat, és vele ő maga is megsemmisül. Kétségeim természetesen nincsenek, hogy pillanatok alatt megjelennek majd ugyanazok az arcok a másik oldalon és pont olyan vehemensen védik az új „igazságot”!