Vajon Trump beiktatási beszéde túlszárnyalja Kennedyét?
888.hu
2017.01.20. 16:58
Ma tartják Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatását. Az ünnepség egyik fénypontja, amikor az új elnök megtartja beiktatási beszédét. Ebbõl az alkalomból összeszedtünk néhány részletet a korábbi elnökök kiemelkedõ beszédeibõl.
John F. Kennedy
Ronald Reagan
Barack H. Obama
Kennedy elnök beiktatási beszéde nem tartozott a hosszabbak közé. 1960. január 21-i beiktatásán mindössze egy 13 perces, 1364 szóból álló beszédet tartott. Legemlékezetesebb mondata azóta szállóigévé vált:
Ne azt kérdezd, mit tehet érted a haza, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazáért.”
Kennedy már 1960 novemberében megkezdte a felkészülést élete talán legfontosabb beszédére, amihez barátaitól, tanácsadóitól és egyházi vezetőktől vett segítséget és ihletet; a szöveget Kennedy és beszédírója, Ted Sorenson öntötte végleges formába. Eleinte az is felmerült, hogy az erős havazás miatt elhalasztják a beszédet, de ezt a tervet végül elvetették. Így a 12:51-kor elhangzott esküje után Kennedy végül elmondhatta nagy ívű, emelkedett előadását, amit egyébként a valaha volt egyik legjobb beiktatási beszédnek tartanak – írta a mult-kor.
Kennedy a beszédében található összehasonlításokat, érveléseket költői képekkel tette még izgalmasabbá, így a beszéd rendkívül emelkedett hangulatú lett.
Kiemeltünk néhány gondolatot a beszédből, amelyek megmutatják, hogy mennyire tetszetősek azok a szófordulatok, amelyekkel Kennedy élt.
Az ENSZ-ról szólva Kennedy kijelentette, hogy ez a szervezet az
utolsó, jó esélyünk, egy olyan korban, amelyben a háború eszközei jóval erősebbek a béke eszközeinél."
Mindkét oldalnak újra a békére kell törekednie, mielőtt a pusztítás sötét erői, amelyeket elszabadított a tudomány, tervezetten vagy a véletlen folytán önmegsemmisítésre kárhoztatnák az emberiséget."
Sosem fogunk félelemből tárgyalni, és sosem fogunk félni a tárgyalástól."
Reagan egy érdekes korszakban lépett hatalomra. A Szovjetunióval való szüntelen versengés és a második olajválság (1979) padlóra küldte az USA gazdaságát. Két számjegyű lett az infláció, és egyre növekedett a munkanélküliség, miközben az energiahordozók árai miatt a megélhetési költségek az egekbe szöktek. Reagan 1981-es beiktatási beszédében remekül meg tudta ragadni az átlagos amerikaiak problémáját a távozó Carter-adminisztrációval szemben:
A mostani válságban a kormány nem megoldás a problémákra – a kormány maga a probléma.”
Reagan beszédének eleje pontosan erről a reményvesztettségről szól, amelyben amerikai állampolgárok milliói küzdenek a mindennapi megélhetésért. Gazdasági csodát nem ígért, csupán kemény munkával elért lassú javulást.
A gazdasági bajok, amelyekkel küzdünk, évtizedek óta velünk vannak és nem múlnak el napok, hetek vagy hónapok alatt. De el fognak múlni. El fognak múlni, mert nekünk amerikaiaknak megvan a képességünk, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt, hogy megőrizzük a szabadság eme utolsó és legnagyszerűbb bástyáját"
– mondta Reagan.
Az idealizmussal és a fair play-jel, amelyek rendszerünk alapkövei, erősségei, elérhető egy prosperáló Amerika, és, hogy békét kössünk önmagunkkal és a világgal."
Reagan beszéde sok ilyesféle lelkesítő, felrázó elemet tartalmaz.
Mindannyiunkat emlékeztetni kell arra, hogy nem a szövetségi kormány hozta létre a tagállamokat, hanem a tagállamok hozták létre a szövetségi kormányt"
– mondta Reagan, aki hosszan érvelt amellett, hogy csökkenteni kell az állam gazdasági és szociális szerepvállalását, valamint a szövetségi kormány méretét.
Reagan első beiktatási beszédében komoly üzenetet küldött a Szovjetuniónak és a "szabadság minden ellenségének". Beszéde itt is lelkesítő maradt inkább, semmint fenyegető és azt hangsúlyozta, hogy amerikaiak miben különböznek ellenfeleiktől.
Mindenek előtt fel kell ismernünk, hogy nincs olyan fegyverarzenál és nincs olyan fegyver a világ fegyverarzenáljaiban, amely olyan félelmetes lenne, mint a szabad nők és férfiak morális bátorsága. Ez egy olyan fegyver, amellyel ellenfeleink manapság nem rendelkeznek. Ez egy olyan fegyver, amely nekünk amerikaiaknak a birtokunkban van. Legyen ez világos minden olyan fél számára, akik terrorista tevékenységet folytatnak, vagy a szomszédaikat fenyegetik."
Reagan vissza akarta adni az amerikaiak hitét önmagukban a zavaros, háborúkkal teli évtizedek után.
Barack Obama elnökké választásában meghatározó volt az előző elnök, George W. Bush politikája, aki az afganisztáni és az iraki háború megindításával két, soha véget nem érő konfliktusba taszította az Egyesült Államokat. Emellett természetesen meghatározó volt az elemi erővel kitörő gazdasági válság. Obama, érezve a mind háborúellenesebb közhangulatot, hitet tett a megszállt országokból való kivonulásra, a guantanamói fogolytábor felszámolására és egyéb, háborúellenes intézkedések bevezetésére. 2009-es, első beiktatási beszédéből szemezgettünk.
Országunk háborúban áll az erőszak és a gyűlölet messzire nyúló hálózata ellen. A gazdaságunk nagyon meggyengült kevesek felelőtlensége és kapzsisága miatt és amiatt, hogy nem tudjuk magunkat rászánni a nehéz döntésekre és felkészíteni a nemzetet egy új korszakra"
– mondta Obama beszéde elején, egy sötét jelent felvázolva. A sötét jelent – és a múltat – szembeállítja a lehetséges jövővel, amelyet a Fehér Ház élén történt változás jelent.
Ezen a napon azért gyűltünk össze, mert a reményt választottuk a félelem helyett; az egységet választottuk a konfliktus, a széthúzás helyett; ezen a napon azért gyűltünk össze, hogy kimondjuk: vége a kicsinyes vitáknak és a hamis ígéreteknek, a diszkriminációnak és az elavult dogmáknak. Ezek túl sokáig fojtogatták a politikát."
Bármerre is nézünk, tennivalókat látunk. A gazdaság állapota azonnali és merész cselekvésre késztet minket. Nemcsak új munkahelyeket kell teremtenünk, hanem a növekedést új alapokra kell helyeznünk"
– mondta Obama, aki nemcsak az infrastrukturális fejlesztésekre gondolt, hanem a tudományos, technikai fejlődést is éppolyan fontosnak nevezte, valamint külön kitért a megújuló energiaforrások használatára.
A világ kormányaihoz és polgáraihoz is szólok, akik ma figyelnek minket, a legnagyobb fővárosoktól a legkisebb falvakig – ahol apám is született –, mindenkihez szólok. Tudnotok kell, hogy Amerika minden olyan nemzetnek, férfinak, nőnek, gyermeknek a barátja, aki egy békével és méltósággal teli jövőről álmodik."
Obama külön üzent a muszlimoknak, olyan együttműködést ajánlva, amely közös értékeken és az egymás iránti tiszteleten alapul.
A kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, lehet, hogy újak. Az eszközök, amivel ezeket le kell küzdenünk, lehet, hogy újak, ám azok az értékek, amelyeken a siker múlik: őszinteség, kemény munka, bátorság és fair play, tolerancia és kíváncsiság, lojalitás és hazafiság, ezek a dolgok régiek. Ezek a dolgok igazak. Ezek voltak a fejlődésünk csendes hajtóerői. Ezekhez az igazságokhoz kell visszatérnünk."
Obama beszéde nem lett igazán kiemelkedő. Habár azok az üzenetek, amelyeket kommunikálni akart egyediek és hangzatosak voltak, de a beszédmód és a fogalmazás miatt nem volt egy egyszerűen befogadható beszéd. Emellett túl gyorsan beszélt. A körülbelül a 20 perces beszédet Reagan valószínűleg 40 perc alatt mondta volna el.
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
