A nyílt társadalmak válságban vannak, miközben a különböző zárt társadalmak - a diktatúráktól a különböző maffiaállamokig - fénykorukat élik. Ennek oka, hogy a demokratikusan választott vezetők nem tudtak megfelelni a választók jogos elvárásainak, akik így kiábrándultak a demokráciából és a kapitalizmusból — így kezdi hosszan tartó siránkozását legújabb írásában Soros György.

Az amerikai milliárdos a jelenkori történelmet "fájdalmasnak" érzi, szerinte "az elit ellopta az emberek demokráciáját." A Szovjetunió felbomlása után — írja — az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, amely a szabad piac és a demokratikus elvek mellett tette le a voksát. Újabb lendületet vett a globalizáció, amelynek szószólói azt hirdették, hogy csökkenteni fogja a különbségeket, hiszen a nyertesek kompenzálják a veszteseket.

A valóságban azonban a nyertesek csak nagy ritkán, vagy egyáltalán nem kárpótolják a veszteseket. Így aztán a globalizáció egyik legfőbb következménye, hogy nem csökkentette, hanem épp ellenkezőleg: növelte a különbségeket a szegények és a gazdagok között. Ennek köszönhetően alakult ki — Soros szerint — egy társadalmi elégedetlenség, amelyet a demokrácia ellenségei kihasználtak.

Bár kezdetekben az Unió lelkes támogatója volt, mára valami nagyon "csúnyán félrement". A 2008-as válság után az "egyenlők" önkéntes kapcsolata átalakult. Hitelezők és adósok lettek, ahol utóbbiak nehezen tudták teljesíteni a kötelezettségeiket, míg előbbiek diktálták a feltételeket. Ez a kapcsolat már nem volt sem önkéntes, sem egyenlő.

Soros a németekre is haragszik. Úgy látja, hogy a válság után Európában hegemón hatalommá vált ország nem tudott felnőni a vezető állam szerepéhez. Összehasonlításképpen: míg az Amerikai Egyesült Államok a II. világháborút követően a Marshall-tervvel segítette Európa fejlődését, addig 2008 után Németország egy olyan megszorító csomagot dolgozott ki, amely csak és kizárólag saját, szűkkörű érdekeit szolgálta ki.

Újraegyesítése előtt Németország az európai integráció egyik motorja volt. De az újraegyesítés nagyon drágának bizonyult és a Lehman Brothers összeomlása után a németeknek már nem volt elég pénze arra, hogy további kötelezettségeket vállaljanak. Angela Merkel jól mérte fel a választói igényeket, amikor azt mondta, hogy minden állam vállalja saját magáért a felelősséget. Soros szerint ez volt az első lépés a dezintegráció felé.

Az eurózóna működési zavarai, az uniós intézmények bonyolultsága és változásra való képtelensége, az unió ellenes mozgalmak felemelkedése mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek elidegenedtek az uniótól. Ezeket a folyamatokat erősítette a Brexit, Donald Trump megválasztása és az alkotmányos reformok elutasítása Olaszországban.

A demokrácia tehát válságban van. Még a világ vezető demokráciájában, az Egyesült Államokban is egy olyan embert választottak meg elnöknek, aki "szélhámos és leendő diktátor". Megválasztása után ugyan finomított a megnyilvánulásain, de sem a viselkedésén, sem a tanácsadóin nem változtatott. Kormánya nyugdíjazott tábornokokból és alkalmatlan szélsőségesekből áll.

Soros azonban bízik az amerikai demokráciában, és abban, hogy képes lesz megakadályozni, hogy Trump egy igazi diktátorrá váljon. Emiatt azonban az Egyesült Államok képtelen lesz megvédeni a demokráciát világszerte, hiszen túlságosan lekötik majd saját, belső harcai.

Soros "különösen aggódik" az Európai Unió jövője miatt, amely egyre inkább Vlagyimir Putyin befolyása alá kerül. Az orosz elnök megérezte, hogy az általa vezetett "zárt társadalom" gyenge: hiába képes a természeti erőforrások kiaknázására, képtelen a gazdasági növekedésre. Putyin fenyegetőnek érezte a "színes forradalmakat" Ukrajnában és Grúziában, ezért elsőként a közösségi médiát vonta ellenőrzés alá. Aztán arra használta, hogy különböző álhírekkel etesse a választókat. Soros szerint így választatta meg Trumpot is.

Ugyanez várható 2017-ben Hollandiában, Németországban és Olaszországban is. Franciaországban a két esélyes jelölt alig várja, hogy "kielégítse az orosz elnököt." Bármelyikük is nyer, Putyin dominanciája Európában kész tény lesz.

A hosszas rinyálást Soros azzal zárja, hogy reméli az uniós polgárok észreveszik, hogy veszélybe került eddig megszokott életmódjuk és azok az értékek, amelyre az Európai Unió épült. A gazdasági növekedés lelassulása és a menekültválság miatt az unió az összeomlás szélén áll. Soros szerint az egész folyamat nagyon hasonló a Szovjetunió 1990-es felbomlásához. Azoknak, akik még hisznek az Unióban, most össze kell fogniuk és meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák.