Mi vezetett az amerikai stratégia bukásához Szíriában?
2016.12.28. 11:28
Obama elnököt félretájékoztatták tanácsadói azzal kapcsolatban, hogy Aszad szíriai elnök rendszerének megbuktatása könnyen végrehajtható lesz, ha a szunnita lázadókat amerikai fegyverekkel látják el a térségre szemet vető török, katari és szaúd-arábiai államok. A Middle East Eye cikke szerint Obama a legnagyobb hibát azzal követte el, amikor folytatta a lázadók támogatását, akkor is amikor már látszott, hogy Oroszország és Irán is beavatkozik szíriai érdeke védelmében.
Barack Obama, amerikai elnökként óriási hibát követett el amikor engedett az iszlámon belül a szunnita vallási felekezethez tartozó szövetségeseitől érkező nyomásnak, valamint a szunnitákat támogató tanácsadók véleményének az USA Szíriával kapcsolatos politikájának kialakításakor – erről ír Gareth Porter a Middle East Eye szerzőjeként, abban az írásában amelyet a Ron Paul Institute is tovább közölt.
A közel-keleti ügyekről író szakújságíró elemzése szerint az első stratégiai baklövést Amerika azzal követte el amikor, bár Obama a korábbi térségbeli amerikai beavatkozások kudarcai miatt elutasította a közvetlen amerikai katonai beavatkozást, de abba mégis belement, hogy az Aszad-ellenes 2011-es felkelés után a szunnita lázadókat fegyverekkel támogassa az USA.
Hiba volt teret adni a török, szaúdi és katari beavatkozási szándékoknak is a térségben. Nem utolsó sorban pedig hiba volt az olyan, úgymond civil lázadó erők támogatása is amerikai részről, mint az al-Kaidához tartozó al-Nuszra Front – vélte Gareth Porter.
A legnagyobb baklövést viszont – amely egyben már bűnnek is tekinthető, az emiatt bekövetkező számtalan emberi életben mérhető, felesleges áldozat miatt – az jelentette, amikor Obama 2013 után is folytatta a lázadók támogatását, sőt olyan viszonylag komolyabb fegyverek, mint a vállról indítható tankelhárító rakéták hozzájuk juttatását is engedélyezte.
Pedig ekkor már egyértelmű volt, hogy Oroszország be fog avatkozni az egyetlen, hidegháború után külföldön megmaradt katonai bázisa, a tantuszi kikötő és repülőtéri bázis védelmében, Aszad rendszere mellett – csakúgy, ahogy Irán is kifejezte: minden áron meg fogja védeni a térségben és Szíriában nagyon komolynak számító érdekeltségeit.
Ráadásul 2013-ra már Irán sikeresen beavatkozott Aszad rendszere védelmében azzal, hogy az általa támogatott libanoni Hezbollah egységei hatalmas vereséget mértek a libanoni határ mentén a szunnita szélsőséges iszlám lázadó erőkre Szíriában. Az amerikai szerző szerint ilyen körülmények között felelőtlenség volt Obama részéről, a lázadó erők fegyverrel való ellátása, mivel ezzel csak az áldozatok számát növelték és a harcok idejét hosszabbították meg.
Az idő előrehaladtával mindez azért is folytatódhatott tovább – tehát az Obama rezsim azért nem szállhatott ki szunnita szövetségeseinek a szíriai fegyveres beavatkozása mögül –, mert ezekben az államokban, Szaúd-Arábiában, Katarban és Törökországban is nagyon fontos katonai bázisai vannak az USA-nak.
Gareth Porter szerint a szíriai katonai és diplomáciai történések azt bizonyították, hogy végzetes stratégiai hiba volt az Obama-adminisztráció részéről alábecsülni Irán és Oroszország beavatkozási készségét és valós erejét.