A 14,6 kilométeres, kétszintes Avrasya (Eurázsia) alagút 5,4 kilométer hosszan halad a Boszporusz-szoros alatt, helyenként több mint 100 méterrel a tengerfenék alatt. Ahmet Arslan közlekedési miniszter szerint naponta akár 130 ezer gépjármű is áthaladhat rajta, jelentősen csökkentve a három túlterhelt Boszporusz-hídra nehezedő nyomást, ráadásul úgy, hogy nincsenek kiszolgáltatva az időjárás szeszélyének – írja az MTI.

Az alagutat egy speciális fúróberendezéssel fúrták ki úgy, hogy naponta 8-10 métert tudtak haladni. A török mérnökök földrengés- és szökőárbiztosnak mondják az új létesítményt, amely szükség esetén óriási óvóhelyként is szolgálhat. Akár 7,5-es erősségű földrengést is kibír.

A törökök szerint ez a világ legmélyebb és legszélesebb alagútja. Az építkezés során kitermelt földből 788 olimpiai úszómedencét, a beépített betonból pedig 18 stadiont lehetne megtölteni, a felhasznált acélból 10 Eiffel-tornyot lehetne felhúzni.

A Boszporusz alatt 2013 októbere óta már működik egy vasúti alagút – amelyen a Marmaray-gyorsvasút halad át – amely majd az isztambuli metróhálózathoz csatlakozik.

A közlekedési miniszter közölte, hogy mérlegelik egy harmadik Boszporusz-alagút építését is, ez háromszintes lenne, vonatok és közúti járművek is használhatnák.

A keddi avatáson, amelyen a teljes török állami vezetés részt vett, Recep Tayyip Erdogan elnök azt mondta, hogy az alagút koncesszióba adásából az állam 25 éven át évi 50 millió dollár bevételre tesz szert, ezt követően az építmény az állam kezelésébe kerül.

A sok tekintetben egyedülálló Eurázsia-alagút kevesebb mint három év alatt készült el 1,245 milliárd dollárból (372 milliárd forint), zömében hitelből. A Yapi Merkezi török építőipari vállalat és a dél-koreai SK Group konzorciuma építette.

Erdogan elnök egyebek közt az ehhez hasonló gigantikus infrastrukturális beruházásokkal akarja beírni nevét a történelembe. Olyan, bevallottan "őrült" terveket forgat a fejében, mint egy híd a Dardanellák fölött, vagy egy csatorna a Boszporusz tehermentesítésére.