Főemlős rokonaink többségének — így a hozzánk legközelebb álló csimpánzoknak is – van ún. péniszcsontja. Az embernek viszont nincs. A UCL kutatói most azt állítják megtalálták az okot, ami rém egyszerű: nekünk nem kell annyit szexelni.

A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a péniszcsont 145-95 millió éve alakult ki az ősi főemlősöknél és ragadozóknál. Az emberi törzsfejlődéshez legközelebb álló csimpánzoknak pedig még most is van. Csakhogy van néhány alapvető különbség a csimpánzok és az emberek szexuális viselkedése között. Õk például poligámok, míg az emberek általában nem. A poligámia pedig több szexszel (is) jár.

A kutatók abban továbbra sem biztosak, hogy a péniszcsont pontosan mire való. Az egyik teória szerint ez segíti a hímeket a hosszabb ideig tartó behatolásban. Miután 27 generáción keresztül nyomon követték a péniszcsont fejlődését, a kutatók azt állapították meg, hogy a poligám fajok péniszcsontja vastagabb, mint monogám társaiké. Ez pedig azt támasztja alá, hogy megléte fontos lehet a sokat szexelő fajok számára.

Miután körülbelül két millió évvel ezelőtt az emberek monogámiára váltottak, már kevésbé volt fontos számukra a versengés és a minél több szex. Ez lehet az oka, hogy a férfiaknak már nincs péniszcsontja.