Tekintettel arra, hogy néhány héten belül a langyos Obama-féle adminisztrációnak át kell adnia a hatalmat Donald Trumpnak, a demokraták összehangolt támadást indítottak annak érdekében, hogy ez a folyamat lehető legkellemetlenebb legyen.

Ahhoz képest, hogy Barack Hussein Obama elnök azt ígérte, mindent meg fog tenni a békés és zökkenőmentes hatalomátadás érdekében, ismét összehangolt támadást indítottak a Demokrata Párt hűséges szolgálói, név szerint:

• Barack Obama,
• Hillary Clinton,
• a CNN,
• a The New York Times,
• az FBI,
• az NSA,
• és a CIA.

A volt first lady és külügyminiszter, Clinton két példa nélküli tényezőre vezette vissza választási vereségét pénteken Manhattanben, egy támogatói rendezvényen. Az egyik az volt - mondta - , hogy néhány nappal a választás előtt nyilvánosságra került James Comey-nek, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójának a levele, amelyben közölte az amerikai törvényhozással, hogy újraindították a vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy külügyminiszterként Clinton egy magánszerveren keresztül bonyolította hivatalos levelezését.

Úgy vélte, hogy a kampánystábja és a Demokrata Párt választási bizottsága elleni internetes támadások mögött az áll, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök neheztel rá, amiért 2011-ben, külügyminisztersége idején azt mondta, hogy az orosz parlamenti választásokat elcsalták. Arról is beszélt, hogy nézete szerint a támadásoknak az amerikai demokrácia aláásása volt a célja.

Hogyhogy nem a szolgalelkű FBI is egyetértett az Obama és Soros György által kiadott direktívák alapján tevékenykedő CIA jelentésével, miszerint az amerikai választásokkal kapcsolatos orosz hackertámadások célja az volt, hogy ártsanak Hillary Clintonnak, és Donald Trump nyerje az elnökválasztást.

Érdemes megjegyezni, hogy a történetbe beszállt a The Washington Post című tekintélyes amerikai napilap is, amely pénteken arról is beszámolt, hogy a CIA-t vezető John Brennan egy olyan feljegyzést küldött körbe, melyben az áll:

Azonban érdekes módon az FBI hivatalosan nem kommentálta az értesülést. Ezt követően megszólalt Obama is, aki - mint említésre került - külön ígéretet tett Trumpnak, hogy feleslegesen nem fogja aláásni és megbonyolítani az elnöki hatalomátadás menetét. 

Így Obama pénteki washingtoni sajtóértekezletén szintén felült Clintonné vonatára, amikor hangsúlyozta: az orosz manipuláció csak azt követően ért véget, hogy a Kínában tartott szeptemberi G20-as csúcstalálkozón figyelmeztették Vlagyimir Putyint az amerikai aggodalmakról. Felidézte:

Majd hozzátette, a hackertámadásokkal kapcsolatos orosz felelősséget illetően reméli, hogy utóda, Donald Trump osztja majd ezzel kapcsolatos aggodalmát.

Az elnök "aggodalmát" természetesen a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója, Michael Rogers tengernagy is osztotta. Ráadásul egészen véletlenül a liberális napilap, a The New York Times biztosított számára médiafelületet. Rogers a korábbi nyilatkozatokkal tökéletes összhangban kifejtette, hogy

Végezetül az NYT egy másik "független" és "objektív" írásában azt hangoztatta, hogy Trump elnöksége fenyegetést jelent az amerikai demokráciára. A lap szerint Trump kampánya során antidemokratikus magatartást tanúsított, egyebek közt erőszakra bátorította támogatóit, ígéretet tett arra, hogy eljárást indít Hillary Clinton ellen, jogi következményekkel fenyegette az őt bíráló médiát, és utalt arra is, hogy nem fogadja el a választás eredményét, ha nem ő kerül ki győztesen. 

Az újság szerint nem Trump az első autoriter hajlamú amerikai politikus, de ő az első, akit elnökké választottak. Ennek oka pedig az amerikai lap szerint az, hogy kudarcot vallott többi közt a pártok jelölési rendszere, továbbá a média is. Az amerikai demokrácia védelmét ellátni hivatott fékek és ellensúlyok rendszere pedig valószínűleg gyengébb, mint ahogy azt az amerikaiak gondolnák.