Zakaria: A bevándorlás mindenképp hátrányos
Tóth Hanna
2016.12.16. 21:10
Mára egyes liberálisok sem annyira rajonganak már a multikultiért
A populizmus terjedésére nem a gazdasági helyzet, hanem a bevándorlók számának növekedése a magyarázat. Ahol több a bevándorló, ott erősödőben vannak a populista mozgalmak, mivel a bevándorlás mindig társadalmi feszültségeket okoz.
-írja legfrissebb elemzésében Fareed Zakaria pakisztáni felmenőkkel is rendelkező amerikai politológus.
Nem véletlenül hódít az újságírói szakmában az a vicc, miszerint minket úgy tanítottak meg számolni, hogy egy, kettő, és három helyett már trendet kiáltunk. Azonban azt gondolom, hogy
mostanra már valóban kijelenthető, hogy világszerte egy populista trendről kell beszélnünk. Az igazi kérdés azonban az, hogy minek köszönhető ez?
Kis híján egy hónappal Donald Trump megválasztása után, az európaiak is az urnák elé vonultak változatos eredményekkel. Az olaszok minden lehetséges formáció ellen szavaztak, beleértve az establishmentet, az Európai Uniót és a centrista, reform-alapú gondolatvilággal rendelkező miniszterelnöküket Matteo Renzit is. Ezzel szemben az osztrák választók nemet mondtak a szélsőjobboldali jelöltre, Norbert Hoferre. Ennek ellenére így is megdöbbentő, hogy az általa vezetett Szabadságpárt – amelynek első vezetője egy korábbi náci miniszter és SS-tag volt – mintegy 46 százalékot szerzett Ausztriában.
Az elmúlt évek során majdnem Európában mindenütt, növekedésnek indultak a jobboldali-populista pártok, beleértve Hollandiát, Franciaországot és Németországot. A kontinens nagy részén azonban továbbra sem képesek hatalomhoz jutni, mert egyelőre nem tudták Trump taktikáját lemásolni, azaz egy teljes, mainstream pártot irányításuk alá rendelni.-írja Zakaria.
Trump támogatói és egyéb populista mozgalmak is gyakran a gazdaságra hivatkoznak, amikor a sikerük kulcsáról esik szó. Említésre kerül a lassú gazdasági kilábalás, a bérszintek stagnálása, az ipar visszaszorulása és a növekvő egyenlőtlenség is.
A bökkenő azonban az, hogy az olyan országokban, mint Svédország is növekvő populizmust látunk, ahol a gazdasági válság nem igen hagyott nyomot, nem beszélve Németországról, ahol továbbra is óriási az ipari termelés. De példaként sorolhatjuk ide akár Franciaországot is.Ráadásul itt az Egyesült Államokban az exit pollok tanulsága szerint azok, akik leginkább aggódtak a gazdasági helyzet miatt,inkább Hillary Clintonra szavaztak. Az egyetlen közös faktor, amely mindenhol ugyanaz az nem más, mint a bevándorlás kérdése.
Egy az Európai Unió (!!!) által elkészített statisztikai vizsgálat szerint egyenesen arányos a populisták számának növekedése a bevándorlók számának növekedésével.
A felmérés szerint, ha a jelenlegi trendekből indulunk ki, akkor a társadalomhoz mérten 22 százaléknyi bevándorló százaléknyi populista szavazót eredményez.Zakaria kiemeli, hogy ezt a felvetést úgy is ellenőrizni lehet,
ha megvizsgálunk olyan országokat, ahol nem volt tömeges bevándorlás, mondjuk Japánt, ahol nem is volt ilyen mértékű jobboldali, populista növekedés.
A másik érdekes példa Spanyolország, ahova bár nagy számban érkeztek bevándorlók, azok többnyire spanyolajkúak voltak, így ők könnyebben asszimilálódtak.
A tömeges bevándorlás korát éljük az amerikai politológus szerint, amely valóban sok kényelmetlenséget idéz elő.
Az emberiség történetében az emberek többsége csupán pár mérfölddel hagyta el szülőhelyét, ott élt, dolgozott és halt meg. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben több százmilliónyi ember indult útnak szegényebb országokból, hogy gazdagabbakba telepedhessen le. Ez azonban hűen tükrözi gazdaság rögvalóságát.
Míg a gazdag országokban csökkenőben van a születések száma és emiatt munkaerőre van szükségük, addig a szegényebb országokban több millióan vannak, akik a jobb életet keresik. Csakhogy ez az egyenlet feszültségeket, és konfliktusokat eredményez
,pont olyanokat, amiket ma is látunk a nyugati világban.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
