A Fülöp-szigeteki elnök jóváhagyta a menekülő iszlamista fegyveresek és túszaik bombázását.

Az elnök szerdán maga jelentette be: Joko Widodo indonéz államfőnek és Najib Razak malajziai kormányfőnek elmondta, hogy haderőik bombázhatják az országa felségvizeire menekülő iszlamista fegyvereseket és túszaikat. A megbotránkoztató kijelentéseiről elhíresült Fülöp-szigeteki elnök azzal indokolta a szélsőségesek fogságába esett emberekre engedélyezett légicsapásokat, hogy – mint fogalmazott – nem is kellene ott lenniük.

A Fülöp-szigeteki Abu Szajjaf iszlamista terrorszervezet több mint egy tucat, többségében külföldi állampolgárt tart fogva a fellegvárának számító déli fekvésű Jolo-sziget dzsungeleiben.

A három vezető tárgyalásokat folytat arról, hogy miképpen lehetne megerősíteni a biztonságot határaikon. Ennek ellenére a lefejezésekről ismert Abu Szajjaf és a velük szövetséges fegyveresek a térség szigeteiről továbbra is halász- illetve teherhajókat támadnak, amelyek legénységét aztán válságdíj reményében ejtik foglyul.

Az Abu Szajjaf független muzulmán állam létrehozásáért harcol a 105 milliós, túlnyomórészt katolikusok lakta Fülöp-szigetek déli részén, és a helyi hatóságok számlájára írják az utóbbi évtizedek néhány legvéresebb támadását, valamint számos emberrablását. A szervezetet 1991-ben alapította az Afganisztán szovjet megszállása ellen harcolók egy kis csoportja.

A nap folyamán a manilai parlament igazságügyi bizottsága jóváhagyta a halálbüntetés Duterte által szorgalmazott visszaállítását a Fülöp-szigeteken. A törvénytervezet, amely 20 súlyos bűncselekmény esetében ír elő halálbüntetést most a parlament plénuma elé kerül. A Fülöp-szigeteki törvényhozás mindkét házának el kell fogadnia a jogszabályt.

Duterte az általa hirdetett kíméletlen drogellenes háború keretében követelte a 2006-ban megszüntetett halálbüntetés visszaállítását.

Vicente Veloso parlamenti képviselő szerint fontos a bíróságoknak megadni a halálos ítélet kimondásának lehetőségét, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőit megbüntethessék. A szabályozás bírálói szerint viszont ez elsősorban a szegényeket érintheti, akik nem tudnak maguknak ügyvédet fogadni.

(MTI)