Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Trump és a klímaváltozás

888.hu

2016.12.07. 13:28

5. Rész

A nyugati, magát elitnek tekintő véleményformáló réteg egyik legfőbb parája, hogy Trump felforrósítja a világot. De nemcsak átvitt értelemben, hanem valóságosan. A globális felmelegedés elleni küzdelem mögül kiáll és felmondja a klímaegyezményt. A valóságban ez is csak a balliberális pánikkeltés egyik eleme.

A 21. század két nagy balos tripje a környezetvédelem és a jótékonykodás. Mindenki ezen a két témán keresztül szeretné demonstrálni, hogy mennyire törődik a világ sorsával, mennyire humánus, mennyire „jóember”.

A sztárok Afrikába járnak pénzt osztani, gyerekeket örökbe fogadni és azon jajongani, hogy elpusztul a világ. A gazdagok alapítványokat hoznak létre a szegényeknek, és a világnak hasznos találmányokat támogatnak. A közgazdászok, baloldali publicisták, az ENSZ és egyéb ködevők állandóan a szerintük növekvő jövedelmi különbségek és a környezeti változások által fenyegetett szegényebb régiók miatt siránkoznak.

Hihetetlen nyomás van a nyugati világon, hogy elpusztul miatta a föld és meghalnak a szegények. Nem véletlen, hogy sok konzervatívnak indult politikust is elsodort a baloldali ár és átálltak a sötét oldalra. Vezetőjük, Merkel mama bűntudatát enyhítendő, a zöldeket meghazudtoló gyorsasággal vágta sutba a német atomenergia-termelést, és mint tudjuk a humánum nevében átvett 1,5 millió migránst a Közel-Kelettől. Trump megválasztása után pedig kijelentette, hogy a klímaegyezménnyel kapcsolatban kemény lesz az újdonsült amerikai elnökkel. A fél világ vár már arra, hogy Merkel kemény legyen valakivel, csak azt nem értik, hogy miért Trumppal kezdené és miért pont a klímaváltozás ügyében.

A klímavédelmi egyezmény a világ érdekes képződménye. Hihetetlen sikernek és az utolsó esélynek tartják, de jelentősége meglehetősen csekély, az is főként szimbolikus.

Az egyezményt évtizedeken keresztül nem tudták tető alá hozni, mert az USA gazdasági és biztonságpolitikai kockázatot látott benne. Az érvek lényegében azok voltak, amiket Trump a kampányban hangoztatott. Kína csőbe akarja húzni az USA-t, hogy az fogja vissza gazdaságát, miközben ő nem tartja be az amúgy ellenőrizhetetlen egyezményt. Így előnyre tesz szert, ami eredményeképpen geopolitikai pozíciójának erősödését hozza. Az egyezményt végül mégis aláírták, és ennek az az oka, hogy ezek a veszélyek nagyrészt elmúltak.

Az új egyezményt inkább egy deklarációként kellene felfogni, amiben a világ országai kijelentik, hogy a technológia változás új pályára állította a gazdaságot. A környezetvédőbb megoldásokat immár gazdaságilag is megtérülő beruházások. Az országoknak ugyanis az egyezményben nem írtak elő semmit, ez az, amit a közvélemény általában nem tud. Mindenki azt vállalta a szerződésben, amit akart. Így nem tettek mást, csak a jelenlegi változásokat, saját gazdasági terveiket foglalták szerződésbe. Azt, ami a szerződés nélkül is bekövetkezett volna.

A világ energiafelhasználása elképesztő sebességgel változik. A megújuló, környezetvédő technológiák olcsósága miatt ezekben ma több beruházás történik, mint más szektorokba. Az USA-ban támogatás nélkül pénzügyileg megtérülővé vált a megújuló szektor. Ezt nem lehet megállítani és nem lehet a trendet megváltoztatni. Kína ma többet ruház be egyedül, mint a fejlett világ, és érdekelt abban, hogy mások is így tegyenek, mert ő gyártja a napelemek nagy részét. Így az USA-nak kevésbé kell attól félnie, hogy Kína csőbe húzza, a biztonságpolitikai kockázat nagyrészt elmúlt.

Az amerikai konzervatívok közül sokan nem hisznek a klímaváltozásban. Ezért a klímaegyezménnyel szembeni kommunikáció jó választási stratégia. A hitetlenségnek több oka van, amelyek közül két fontosról már szót ejtettünk. Az egyik, hogy a baloldali nárcisztikus széplelkűséget látják a témában, azt, hogy a balosak azért beszélnek ennyit erről, mert a „jóember” imázsukat ezzel ápolják.

A másik a biztonságpolitikai aspektus. Az geopolitikai bizonyosságnak tekintik, hogy ha az USA elveszti gazdasági vezető erejét, akkor előbb-utóbb elveszti katonai vezető erejét és ebben az esetben veszélybe kerül biztonsága. Ezzel áll szemben egy tudományos állítás, ami semmiképpen sem bizonyosság, hogy a klímaváltozás valós, és a világ jelentős része elpusztulhat emiatt.

Az egyik esetben Amerika meggyengül, elveszti biztonságát, a másik esetben erős marad, de a világ meggyengül. A káros következményeket, Amerika gazdag országként jobban tudja majd kezelni, mint a világ többi része. Így értelmezve a republikánusok racionális döntést hoznak a klímaváltozással kapcsolatos rinya elutasításával.

Ez az érvelés azonban már a múlté. Trump még ha meg is nyit propagandacéllal néhány szénbányát, ezek érdemben nem befolyásolják a trendeket. A világ a megújuló energia irányába indult, a fejlesztési pénzek, az innováció és emberi erőforrás mind ebbe a szektorba áramlik. Ebben pedig éppen az USA áll az élen. Így a klímaváltozás megállításáért is ők teszik a legtöbbet. Ez Trump alatt pont úgy lesz, mint Obama alatt volt.

Azt azonban semmi nem garantálja, hogy a klímát képesek leszünk befolyásolni.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére