Nyilvánosak az '56-ot megtorló Honvéd Forradalmi Ezredek vezetõinek karrierútjai
2016.12.05. 20:28
A karhatalom vezetői, 1956-1957 címmel közzé tette honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az 1956-os forradalom utáni megtorlásban közreműködő, úgynevezett Forradalmi Ezredek, azaz a megtorló karhatalmi alakulatok vezetőinek karrierútjait. A NEB ezzel a listával azt, a nyilvánosság által kevésbé ismert korszakot idézi fel, amikor az '56 utáni megtorlás első és legbrutálisabb eszköze, a karhatalom, a párt ökleként 1957 nyaráig teljesen törvénytelenül működött – mondta el a 888.hu-nak Ötvös István, a NEB bizottsági tagja.
888.hu: Miért, és ki adott felhatalmazást, utasítást a megtorlás eszközeként szolgáló karhatalom létrehozására az '56-os forradalom és szabadságharc után?
Ötvös István: Az '56 utáni megtorlás kevésbé ismert részlete az, hogy Münnich hozta létre a fegyveres erők minisztériumát, amely alá tartozott a Magyar Honvédség, amelybe hivatalosan ezek a karhatalmi ezredek tartoztak. Ez azonban csak formalitás volt, mert valójában ezek a karhatalmi, megtorló alakulatok nem katonai alakulatok voltak. Annak, hogy ezek a törvénytelenségeket elkövető alakulatok miért a Honvédség szervezetén belül kerültek kialakításra az lehetett az oka, hogy a forradalom alatt az államrendőrség és a hadsereg nem állt a forradalom mellé, de a hatalmat sem szolgálta ki, így nem volt hajlandó – egy-két elszigetelt példától eltekintve – részt venni a polgári lakosság elleni akciókban sem. Ezért a pártvezetés számára különösen fontos volt egy, a párt uralmát szolgáló fegyveres testületnek a létrehozása, ráadásul a honvédségi szervezeten belül. A későbbi munkásőrségről már törvény rendelkezett, a Honvéd Forradalmi Ezredekről viszont semmilyen törvény nem rendelkezett. November 4-vel, a Kádár-rendszer születésével egy időben kezdték el szervezni az úgynevezett, Honvéd Forradalmi Ezredeket, amelyek a fegyverrel bevonuló szovjetek mellett szolgálták az újonnan felépülő rendszert. Hivatalosan 1956. november 9-étől alakultak meg az ezredek.
888.hu: Milyen tevékenységet végzett ez a karhatalmi szervezet?
Ö.I.: Ez a szervezet volt az '56 utáni megtorlás egyik legfőbb eszköze, a párt ökle. Ezt jól mutatja az is, hogy az első forradalmi karhatalmi ezred állománya, az zömében volt ÁVH-sokból állt össze. A szervezet vezetője az az Uszta Gyula volt, aki már partizánként is a szovjeteket szolgálta. A karhatalmisták egyébként – többek között – több sortűzért is személyesen felelősek, így például a december 12-ei egri, és a nyugati téri sortűzért is. A karhatalmisták egyik fő tevékenységükként fedett nyomozást folytattak. Ezeknek a karhatalmi ezredeknek volt egy felderítő részlegük is, ezekből Budapesten három működött. Ezek végezték el az '56 utáni megtorlás, a fegyveres bosszúállás legbrutálisabb részét, ráadásul mindezt bármiféle hivatalos, törvényes felhatalmazás nélkül. Ezeknek az illegális, megtorló tevékenységet végző alakulatoknak a tagjai gyakorlatilag agyonvertek embereket, nagyon súlyosan bántalmaztak, megkínoztak embereket. 1956. november 5-től 1957 januárjáig, februárjáig gyakorlatilag ők hajtották végre az első megtorló akciókat mialatt látványosan közösen járőröztek a megszálló szovjet csapatokkal. Gyakorlatilag ők voltak a párt ökle, az MSZMP minden törvényesség nélkül létrehozott, és működtetett hadserege. Ezek a karhatalmi ezredek november 5-től nemcsak a szovjetekkel járőröztek együtt, ugyanakkor olyan felderítő csoportokat is létrehoztak, amelyek beépültek a forradalmárok közé, a munkahelyekre, és onnan jelentettek. Bizonyos jelek egyébként arra utalnak, hogy egyes karhatalmi alakulatok egyébként már a forradalom napjaiban is aktívan részt vettek a harcokban. Fontos tény, hogy a karhatalmi ezredek állományának minden tagja önként állt a forradalmat eltipró szovjetek és hazai segítőik mellé.
888.hu: Mi derül ki a karhatalmi vezetőknek a Forradalmi Ezredek 1957-es megszüntetése utáni karriertörténetéből?
Ö.I.: A megtorlás törvénytelenül létrehozott szervezetét '57 márciusától kezdték el megszüntetni, júniusban pedig végleg megszüntették. Ezt követően a volt karhatalmi állomány tagjainak többsége a Kádár-rendszer olyan rendvédelmi szervezeteinél lettek vezetőként elhelyezve, mint a honvédség, a rendőrség és a határőrség.
888.hu: A karhatalmista életpályákhoz kötődő nevek tulajdonosai között van még élő személy? És mi lesz a következő kutatási eredmény, amit a NEB a közeljövőben nyilvánosságra hoz majd?
Ö.I.: A nyilvánosságra hozott vezető személyek közül már senki sem él. A NEB által nyilvánosságra hozni tervezett anyagok kapcsán pedig én csak arról a katonai területről tudok nyilatkozni, aminek a témafelelőse vagyok. Ezen a területen – azt tudom mondani, hogy – hamarosan érdekes kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalára számíthat a közvélemény a munkásőrséggel kapcsolatban.