Mától négy napon át tárgyalja a brit legfelsőbb bíróság, hogy a kormány vagy a parlament jogkörébe tartozik-e a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása.

Theresa May brit miniszterelnök korábban bejelentette, hogy idén már nem, de legkésőbb 2017 tavaszáig aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely alapján megindíthatják a kilépési folyamatot. 

Akkor a miniszterelnök elmondta, hogy a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, mivel a britek a kilépés mellett szavaztak. Ezt azonban megtámadták a londoni felsőbíróság előtt, az első fokon eljáró bírói fórum egy hónappal ezelőtti végzésében a keresetet beterjesztőknek adott igazat.

Minden jel szerint a legfelsőbb bíróság január második felében hozza meg döntését az ügyben, és ha fenntartja a felsőbíróság november eleji végzését, az elvileg azt is jelentheti, hogy nem lesz tartható az 50. cikkely aktiválására a jövő év első negyedének végében kijelölt határidő. Ezáltal tovább csúszhat a brit EU-tagság megszűnésének időpontja is.

A cikkely amúgy két év tárgyalási időt szab meg, így a brit kormány által kidolgozott eredeti menetrend alapján az Egyesült Királyság 2019 első negyedévének végéig lépne ki az EU-ból.

Theresa May azonban igyekezett nyugtatni a kedélyeket, elmondta, hogy szerinte tartható a kilépésre kidolgozott menetrend. A legfelsőbb bíróság a fellebbezés napirendre vételét bejelentő közleményében külön hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli eljárás tárgyát nem a brit EU-tagság megszűnésével összefüggésben felmerült politikai kérdések képezik.

(MTI)