Veszélyben a Brexit?
2016.12.03. 22:28
LONDON, 22:28
A brit Legfelsőbb Bíróság – amely az alkotmánybíróság szerepét is betölti a brit jogrendben – hétfőn kezdi tárgyalni a kormány fellebbezését, amely azért került benyújtásra a testülethez, mert a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a parlamentnek is jóvá kell hagynia az unióból való kilépést.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) arra a következtetésre jutott még novemberben, hogy Theresa May miniszterelnök nem indíthatja el Nagy-Britannia EU-ból való kilépését azzal, hogy életbe lépteti a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, mivel ezt csak a parlament jóváhagyásával tehetné meg – írja a Breitbart.
A Brexit híveit felháborította az eset, többen is "alkotmányos válságról" beszéltek azzal kapcsolatban, hogy az LB korlátozza a végrehajtó hatalom – a kormány – jogait.
Hétfőn kezdődik a fellebbezési meghallgatás a 11 tagú testület előtt. Várhatóan januárra hozza meg döntését az LB.
Theresa May brit miniszterelnök szerint neki, mint kormányfőnek alkotmányos joga van a külügyek irányításához, beleértve azt a jogot is, hogy felmondja az ország által megkötött nemzetközi egyezményeket. Habár ez első látásra stimmel, azért hozzá kell tennünk, hogy a legtöbb EU-tagállamban a kormányok az efféle döntésekbe bevonják a parlamentet is, főként azokban az államokban kötelező jellegű ez a procedúra, ahol írott alkotmány van. Nagy-Britanniában kicsit érdekesebb a helyzet, ott ugyanis nincs írott alkotmány, alkotmánybíróság sincs, a Legfelsőbb Bíróság hoz döntést az efféle vitás kérdésekben a szokásjog, a korábbi precedensek és különböző jogelvek alkalmazásával.
Az LB azon döntése, amely szerint Theresa May nem indíthatja el a kilépés folyamatát a parlament megkérdezése nélkül, komoly szimpátiára talált a kilépést ellenzők táborában. Többen azt remélik, hogy a parlament a kilépés ellen dönt, vagy olyan szabályokat hoz, amely alapján valamilyen félmegoldás születik, és Nagy-Britannia mindenképpen tagja marad a közös piacnak.
Az LB bírái emiatt igen nagy nyomás alatt vannak, a Brexit-párti média már kinevezte őket a "a nép ellenségeinek".
Az LB meghallgatásán nem May lesz az egyetlen fél, akinek elhangoznak majd az érvei. Skócia és Wales kormánya is képviseltetni fogja magát, akik a brit miniszterelnök ellenében várhatóan azt az álláspontot képviselik majd, hogy igenis szükség van a parlament jóváhagyására a kilépés megindításához.
Mindez komoly következményekkel jár May-re nézve, aki márciusig meg szeretné kezdeni a kilépés két éves folyamatát, valamint kiszélesítheti az árkot a skótok és az angolok között – ugyanis a skótok többsége hallani sem akar az EU elhagyásáról.
A kormány kifejezetten bizakodó hangon beszélt a fellebbezésről, azonban a tények ellenük szólnak. A véleménynyilvánító népszavazás nem ad olyan körű felhatalmazást a kormány kezébe, amellyel megindítható a kilépés. Az a tény sem a kormány narratíváját segíti, hogy a bírák egyhangúan jutottak arra a következtetésre, hogy a kormánynak ki kell kérnie a parlament felhatalmazását is.
Michael Zander jogi szakértő szerint a kormány épp bele készül sétálni egy pofonba.
Amennyiben a May-kabinet fellebbezése sikertelen, akkor várhatóan a lehető leggyorsabban beterjesztenek egy törvényt a parlament elé, amely felhatalmazza a kormány az 50. cikkely életbe léptetésére.
A legnagyobb ellenzéki pártnak, a Munkáspártnak 231 képviselője van a 650 fős alsóházban. A Munkáspárt ígérete szerint meg fogja szavazni a May által benyújtott törvényt, ám a helyzet közel sem ilyen egyszerű.
Először is, a brit parlamentben nem olyan erős a frakciófegyelem, mint például Magyarországon – azaz a képviselők sok esetben máshogy voksolnak, mint ahogy a pártvezetők elvárnák tőlük. Ez jól látható volt a Brexit-kampány során, ahol a pártokon belül is megoszlottak a vélemények: David Cameron konzervatív miniszterelnök a Brexit legnagyobb ellenzője, míg a szintén konzervatív Boris Johnson az egyik legnagyobb pártolója volt.
Másodszor pedig mindez azt eredményezi, hogy elképzelhető: a kormánypárti konzervatív képviselők egy része sem szavazná meg a Brexit-törvényt, amennyiben az a parlament elé kerülne.
Előfordulhat tehát egy olyan extrém forgatókönyv is, hogy a brit parlament megtiltja a kormánynak, hogy az kiléptesse Nagy-Britanniát az EU-ból, miközben az emberek többsége a kilépés mellett szavazott.
A konzervatív Iain Duncan Smith szerint egy ilyen forgatókönyv alkotmányos válságot idézne elő.