Minden, amit az osztrák választásról tudnod kell!
Pörge Béla
2016.12.02. 13:58
A II. világháború óta csak a két néppárt, az SPÖ (szociáldemokraták) vagy az ÖVP (Osztrák Néppárt) jelöltje töltötte be a kormányfõi pozíciót Ausztriában. Bár már tavasz óta tudjuk, hogy ennek a korszaknak vége, a váltás most vasárnap fog bekövetkezni. Ezért készítettünk egy összefoglalót, hogy bemutassuk, mi is történik Ausztriában.
A II. világháború óta csak a két néppárt, az SPÖ (szociáldemokraták) vagy az ÖVP (Osztrák Néppárt) jelöltje töltötte be a kormányfői pozíciót Ausztriában. Bár már tavasz óta tudjuk, hogy ennek a korszaknak vége, a váltás most vasárnap fog bekövetkezni. Ezért készítettünk egy összefoglalót, hogy bemutassuk, mi is történik Ausztriában.
Májusban mindössze néhány ezer szavazattal előzte meg Alexander Van der Bellen Norbert Hofert. A szavazófülkékben leadott voksok alapján még Hofer vezetett, ám a levélszavazatokkal Van der Bellen fordítani tudott. Utóbb kiderült, ezeket manipulálták, így új választást kellett kiírni.
Itt emlékeznénk meg az Index remek és objektív megfogalmazásáról az üggyel kapcsolatban:
miután a tavaszi eredményt a szélsőjobb megóvta..."
A megismételt választás október 2-án lett volna, de a borítékok alkalmatlansága miatt ez a dátum december 4-ére tolódott.
Felmerül a kérdés, hogy valójában kinek kedvezett a választások elhúzódása? Kik akarták, hogy minél később legyen a voksolás? Nyáron Hofer vezetett több felmérés szerint is, a legutóbbi adatok alapján viszont alig van kimutatható különbség a két jelölt között.
Donald Trump győzelme azonban akár még segíthet is Hofernek, a baloldal pedig pont azzal próbál mozgósítani, hogy Ausztria ne járjon úgy, mint az USA.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy Alexander van der Bellen Vorarlberg tartomány kivételével csak nagyvárosokban, és főként Bécsben tudott nyerni, míg a vidék Hofer mellett állt. A bevándorlók a Zöldek jelöltjét támogatták, ebből a szempontból mindenképpen Van der Bellennek kedvezett a választás eltolódása. Ugyanakkor az sem elhanyagolható jelenség, hogy az elhúzódó kampányban még a baloldali pártok is folyamatosan szigorítottak a migránsokkal kapcsolatosan a törvényeken, sőt, a néppárti Kurz híressé is vált kemény intézkedéseiről. Ezzel együtt pedig a Magyarországot korábban hasonló intézkedések miatt nácizó hangok elhalkultak Ausztriában.
Ami biztos, hogy a közel egy éve tartó kampány során rengeteg ígéret, vád, program és értékítélet elhangzott már.
A legfontosabb ütközési pont a migránskrízis. Nem véletlenül, Ausztriában komoly gondokat okoznak a migránsok. Számos elképesztő esetről számoltunk be, Bécsben gyakran bandaháborúk zajlanak a migránsok között.
Hofer a kezdetektől fogva kitart szigorú véleménye mellett, mely nagyjából a magyar kormány álláspontját tükrözi. Külső határok védelme, ellenőrzött migráció, humanitárius szempontok, helyben segítés. Ehhez jönnek az olyan osztrák sajátosságok, mint a migránsoknak nyújtott segély csökkentése, vagy a terrorizmussal gyanúsított személyek állampolgárságának elvétele és azonnali kiutasítása.
Van der Bellen megengedőbb a migránsokkal szemben, rendszeresen kiáll az iszlám vallásúak mellett, sokkal enyhébben bánna a terroristákkal is. Ám a kampányban néha már ő is megfogalmazott keményebb üzeneteket, például az elutasított menedékkérők kiutasítását ő is támogatja.
Az EU sorsával kapcsolatban is sok a vita, illetve inkább a vádaskodás. Van der Bellen és támogatói több ízben azzal vádolták meg Hofert, hogy ha győz, kivezeti az országot az unióból. Innen ered az "Alpesi Mordor" kifejezés is. Ennek a vádnak az alapja annyi, hogy Hofer több esetben is élesen kritizálta az EU-t. A kilépést viszont csak egy esetben tartja elfogadhatónak, ha Törökországot felvennék az unióba.
Az elnökválasztás a nagykoalíciós kormányon belül is komoly ellentéteket szított. Az SPÖ természetesen a Zöldek jelöltjét támogatja, az ÖVP már megosztottabb. Hivatalosan senki mellé sem álltak be, de míg Van der Bellen támogatását elnézik, egyesek Hofer melletti kiállása óriási sivalkodást váltott ki a párton belül.
Az osztrák politikai élet vélhetően nem kerül majd nyugvópontra december 4-e után sem. A két jelölt szinte azonos támogatottsággal bír a felmérések szerint. Hofer akár még a parlamentet is feloszlathatja, az osztrák államfőnek van ehhez jogköre. A szabadságpárti jelölt be is lengette, hogy győzelme esetén májusban előrehozott választások lehetnek, amennyiben a menekültválságot a kormány nem kezeli elég keményen.
Zárásként Kiss J. László gondolatát idézzük:
nagy kérdés, hogy az elnökválasztás eredménye mennyiben erősíti azt a nemzetközi trendet, amely a hagyományos néppártokkal és politikai elittel szemben a jobboldali, populistának tartott pártok térnyerését bizonyítják, sokak szerint olyan kísérletként, amely a korlátok nélküli liberalizmus és globalizálódás folyamatainak megfordítására, de legalább is azok korlátozására irányul."
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
