A német bíróság felmentett hét szélsőséges szalafista iszlám aktivistát, akik „saría rendőrség” feliratú mellényben zaklatták a járókelőket egy kisvárosban, Wuppertalban.

A bíróság szerint a radikálisok, akik „elmagyarázták” az utcán sétálóknak, hogy az iszlám szerint a városban „tilos” alkoholt inni, zenét hallgatni (koncertekre járni), pornót nézni és prostituáltakkal kapcsolatot létesíteni, valójában csak éltek a szólásszabadság nyújtotta lehetőségeikkel. A szélsőséges iszlám csoport vezetője Sven Lau prédikátor, akivel szemben folyamatban van egy büntetőeljárás, szíriai terroristacsoportok támogatása miatt.

A per alá fogott iszlamista csoport „saría törvények által kontrollált zóna” feliratú szórólapokat is osztogatott, hogy tudtára adja a városban élőknek, ez már nem az ő életterük, a szabályok megváltoztak.

A szalafista vallási közösségek elutasítják a demokráciát, helyette iszlám államokat alakítanának Európában. A „demokrácia” megítélésük szerint ugyanis egy „ember által teremtett” társadalmi/politikai berendezkedés, nem Allahtól és a Prófétától származik. Az emberek (parlamentek) törvényei „isten akarata ellen valók”, alacsonyabb rendűek, mint a Korán kinyilatkoztatásai.

A német város rendőrfőnöke, Birgitta Radermacher úgy vélekedett még az ügy kirobbanásakor, hogy a

A német hatóság akkor arra kérte a város lakóit, hogy azonnal hívják a 110-es számot, ha találkoznak az utcán a szalafista „rendfenntartókkal”.

Úgy tűnik azonban a német bíróság a radikális iszlám „rendőrség” esetét másként ítéli meg, tekintettel a szinte elvárásként működő kettős mércére. Ha a német állam és törvényeinek autoritását egy neonáci csoport vonná kétségbe és alakítana saját „rendfenntartó” alakulatot, egészen más lenne az ügy fekvése. Szóba sem jönne a szólásszabadság védelme.

2016 májusában egy másik lokális bíróság, Bambergben elismerte két bevándorló: egy 15 éves szír lány és egy 21 éves férfi házasságát, amelyet iszlám törvények szerint kötöttek (ahol nincs alsó korhatár a házasság esetében). A döntés a gyermekházasságok tolerálását jelenti (ami máshol Európában pedofília), érthetően óriási felháborodást váltott ki.

A saría törvények a gyermekházasságok mellett a poligámiát (többnejűséget) is engedélyezik (becslések szerint a bevándorló muzulmán népesség egyharmadát érintik). Ez utóbbi arra teremt lehetőséget, hogy a muszlim migránsok több nőt is „importáljanak” arab területekről, akiket a saría szerint feleségül vesznek. Ezek a nők aztán külön állami támogatást, segélyt és lakhatást követelnek (hiszen az állam szemszögéből külön családnak számítanak), így a havi bevételek megduplázhatóak, vagy esetleg triplázhatóak.

2016. november 20-án Hamelnben egy 38 éves német-kurd férfi kötéllel a nyaka körül vonszolta végig gépkocsijának hátuljához kötve (saría törvény szerinti) a „feleségét” az utcán. Az elkövető egy szigorúan vallásos muzulmán volt. Erről a tényről a világsajtó sok helyen szemérmesen, a politikai korrektség jegyében, „megfeledkezett”.

Az exponenciális léptékben emelkedő muzulmán jelenlét Németországban és más uniós országokban együtt jár a párhuzamos jogrend terjedésével, becslések szerint már most több száz, úgynevezett „saría bíró” tevékenykedik a német állam területén.

Az érintett közösségek és önjelölt bíróik a vitás ügyeket, a családon belüli, vagy családok közötti erőszakot saját elveik és eljárásaik mentén kezelik, elkerülve a hivatalos hatóságokat és a törvényt.