A Magyar Édességgyártók Szövetségének karácsonyi sajtótájékoztatóján Sánta Sándor, a szervezet elnöke elmondta, hogy a vártnál jobban alakulnak az idei adatok.

Bár számottevően több csokoládét és egyéb édességet nem vásárolunk, mint a korábbi években, mindenképp pozitív adat, hogy a silány minőségű csokoládék helyett, a jobb minőségű, igazi kakaóból készült termékeket választjuk, ami annak a következménye, hogy több pénz van a vásárlóközönség zsebében, így már megengedhetik a jobbat maguknak. 

A Nielsen adatai szerint idén 3,4 milliárd forint értékben, 656 tonna csokoládéajándék fogyott el, ami kiemelkedően jó adat. Ez a tavalyi adatokhoz képest hét százalékos növekedést jelent. 

A felmérés szerint a vásárlóközönség még mindig a nagy multik hiper- és szupermarketjeit részesíti előnyben, a többségük ott vásárolja meg az ajándékokat, aminek kétségtelen nagy előnye az, hogy ott biztosan ellenőrzött, bevizsgált termékeket lehet vásárolni.

Az elnök elmondta, hogy szaloncukrok esetében is nagy a javulás, azonban a gyártók még mindig sok esetben rendes csokoládé helyett bevonómasszát használnak.

– fogalmazott az elnök. 

Jó hír, hogy a magyar cégek is egyre inkább feljövőben vannak, hisz az idei adatok szerint, termékeik értéke közel 30 milliárd forint, emiatt több vállalat sokmilliós fejlesztéseket tudott végrehajtani. 

A bemutatott ábrákból kiderült, hogy a boltok egyre nagyobb számban teszik ki a polcokra az olyan édességeket, melyeket már cukorbetegek, valamint diétázók használhatnak. Ezekben a csokikban legtöbbször édesítőszerrel helyettesítik a cukrot, így kijelenthető, hogy léteznek "egészséges édességek".

Sajnos, ha ilyenre vágysz, akkor mélyen a tárcába kell nyúlni, mivel ezeknek a többsége gyakran többször annyiba kerülnek, mint az egyszerű, hagyományos cukros változatok.

Az irodába visszafelé megálltam a Mammutban lévő Sparban, és több árkategóriába tartozó csokimikulást vettem, hiszen kedden már bele kell őket tenni a gyerekek csizmájába (pardon, azt a Mikulásnak kell, ugye?).

Elsőnek a standard Kinder-mikulást próbáltuk ki: ha valaki imádja a klasszikus Kinder-tojást, nem fog csalódni, hisz az íze tökéletesen megegyezik azzal, belül ugyanaz a fehér réteg van benne, mint kerek társában. Csak ebben nincs ajándék :(  

A szerkesztőség tagjai mind felismerték, melyik márkáról van szó, annyira egyedi íze van. 

Következő áldozatunk a Boci csokimikulása volt, amely szintén jól szerepelt. Mindenki elégedetten nyilatkozott róla, hiszen nem tortabevonós maszlagot kellett enni, hanem korrekt csokoládét. Talán ezért is volt egy kicsit tömör, fullasztó. Többen megjegyezték, hogy ez olyan, mint a Kindernek a külső, tejcsokis bevonata. 

Ezután merészkedtem elő egy teljesen no name, márkajelzéstől abszolút mentes darabbal, ami nem hazudtolta meg magát. Már ráragasztott cetlin sem merték bevallani, ki gyártja, csupán a forgalmazó volt feltüntetve. Már értjük miért, hisz az eddig próbáltak közül ez a leggyengébb, tömény, édes, mű masszából állt az egész. Leginkább a sok mű anyag és színezék érződött benne, több E-jelzésű adalék volt feltüntetve rajta.

Bízunk benne, hogy ennél csak jobbat kapnak majd a gyerkőcök kedden.

Csakhogy a csalódott arcokat felvidítsam, bedobtam a mezőny legjobbját, a Lindt hetven grammos darabját, ami kiváló volt. Bár többen megjegyezték, hogy túlságosan édes, valamint tömény, szerintem teljesen jó volt. 

Ezek után merészeltem körbeadni a magyar csokoládégyártás egyik antik darabját, a Vadász mikulását. Sokan kifogásolták, hogy "szójás", valamint elhangzott az is, hogy ez nem olyan édes, mint az előzőek.

Utoljára a Smarties töltelékes darabot hagytam. Azt hittem, a végére hagyom a legjobbat, hiszen alig vannak olyanok, akik nem szeretik a kis csokibogyókat. Azonban ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Rettenetes íze volt mind a csokinak, de érdekes módon a benne található golyóknak is. Nem tudtuk egyértelműen eldönteni, de mintha mentolos lett volna. Arról nem is beszélve, hogy nem rendes csokoládét használhattak, hanem valami kemikáliát. Mindenkit óva intek ettől.

A mai nap nem merészeltem a piac legmélyebb bugyrából válogatni, mint az elhíresült szaloncukor-teszten. A mostani csokik nagy része teljesen vállalható volt, amelyekkel természetesen minden gyerek elégedett lenne. Úgyhogy nincs más hátra, mint hétfőn megpucolni a csizmákat, cipőket és várni, mit találunk majd kedd reggel benne.