A fórumon felszólalt a Die Welt tudósítója, Boris Kálnoky is, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a német újságírókra jellemző a megfelelési kényszer. Hasonló gondolatokról számolt be Georg Paul Hefty, a FAZ egykori rovatvezetője is, aki szerint a szocializációnak és a „csordaszellemnek” fontos szerepe van, így sok német újságíró tart annak következményeitől, ha a konszenzustól eltérve pozitívan mutatja be a magyarországi fejleményeket. Fontos a nyelvtudás hiánya is – tette hozzá Hefty, kiemelve, hogy gyakoriak a „tendenciózus” beszámolók Magyarországról.

Nincs szükség kioktató magatartásra, „felemelt ujjra” Németország részéről – mondta a visegrádi országokkal foglalkozó Karin Rogalska szabadúszó újságíró Magyarország kapcsán, aki „nem felejtette el” megemlíteni, hogy a magyarországi folyamatok kritikája elengedhetetlen. Boris Kálnoky még hozzátette, hogy más országokkal kapcsolatban is megfigyelhető a minden eddiginél „keménykedőbb” hang, ezt jelzi például a „lustagörögözés”.

Kiemelte, hogy nem vet jó fényt a német újságírásra, amikor a náci retorikából merítve Európába ékelődő „idegen testként” írnak Magyarországról, vagy a sajtó „gleichschaltolásáról” (uniformizálásáról), illetve „vezérállamról” írnak.

Nem ez volt az első eset, amikor Boris Kálnoky elszólta magát. Az újságíró nevével tavaly októberben ismerkedett meg a magyar közvélemény, amikor az RTL2 Magyarul Balóval című műsorában arra utalt, hogy a német újságírók utasításba kapták, hogyan számoljanak be a migránshelyzetről – jegyzi meg a Magyar Idők. 

Kálnoky tavalyi szavaihoz annyit érdemes még hozzáfűzni, hogy az elmúlt egy évben több német média főszerkesztője is nyilvánosan elmondta, hogy hazudtak a migrációval kapcsolatban. 

(MTI, Magyar Idők)